Hónapok óta azzal van tele a világsajtó, hogy az Egyesült Államok tűzzel-vassal harcol a Huawei ellen: azt szeretnék elérni, hogy szövetségeseik hozzájuk hasonlóan – nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva – tiltsák ki a vállalatot a következő generációs, 5G-s mobilhálózatok fejlesztéséből. A kémkedés a kínaiak szerint csak vád, és a korlátozó intézkedések hátterében valójában az áll,  hogy a Huawei előretörése az Egyesült Államok helyzetét gyengíti a világban, és mind erősebbé teszi Kínát.

A kínai vállalat nemrég minden korábbinál erősebb csapást kapott, aminek rengéseit már a végfelhasználók is megérezhetik. Donald Trump amerikai elnök múlt hét szerdán elnöki rendeletet írt alá az Egyesült Államok telekommunikációs hálózatainak védelméről. Ez széleskörű felhatalmazást ad a kormányzatnak arra, hogy megtiltsa amerikai telekommunikációs vállalatoknak az üzletkötést olyan külföldi alkatrészgyártókkal, amelyek nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek az USA számára. A közel 70 tiltólistára került cégnek (köztük a Huawei-nek is) csak külön kormányzati engedéllyel szállítható amerikai technológia, legyen szó hardverről, vagy szoftverről.

Ennek nyomán a Google a jövőben nem működik együtt a Huawei-jel bizonyos licencek ügyében, így a kínai céget gyakorlatilag elvágják az Android fontos szolgáltatásaitól. Hogy ez az átlagfelhasználók számára mit jelent, itt írtunk bővebben.

Majd hétfőn jött a hír, hogy a világ legnagyobb chipgyártói közül három, az Intel, a Qualcomm és a Broadcom is azonnali hatállyal felfüggeszti üzleti megállapodásait a kínaiakkal. Ezek a cégek kulcsfontosságú szereplők a hardverpiacon, a Huawei például az Intel szerverchipjeit és processzorait használja saját laptopjaiban.

A Huawei korábban elmondta, hogy az Egyesült Államok kormányzatának a kínai vállalatok ellen irányuló korábbi lépései mind ugyanannak a kereskedelmi háborúnak a részét képezik. Tulajdonképpen az amerikai termékek piacának biztosítását és a kínai telekommunikációs vállalatok kiszorítását szeretnék elérni az amerikai és a nyugat-európai piacokról.

Trump tiltólistájával Kína az eddigi legerősebb löketet kapta ahhoz, hogy a korábbinál is több pénzt öljön bele saját technológiai fejlesztéseibe, és kialakítsa függetlenségét.

Rendkívül intenzív és érdekes korszak veheti kezdetét ezzel. A Bloomberg szerzője, Tim Culpan és más szakértők, például Christopher Balding, a vietnámi FullBright Egyetem professzora szerint sem túlzás a kijelentés, hogy a rendelet az USA és Kína közt tavaly kezdődő technológiai hidegháborúban kulcsfontosságú mozzanata, aminek következményeit most még csak találgatni lehet.

A Huawei alapítója és vezérigazgatója, Ren Zhengfei a japán médiának nyilatkozva a héten elmondta, hogy nem fog engedni az amerikaiak nyomásának, nehogy az történjen velük, mint a szintén kínai ZTE távközlési vállalattal a múlt évben.

Az USA tavaly márciusban 1,1 milliárd dollárra büntette a céget, miután megállapítást nyert, hogy a vállalat megsértette az Irán és Észak-Korea elleni amerikai szankciókat azzal, hogy biztonsági okokból korlátozás alá eső amerikai technológiához juttatta a két országot. A kínai cég elismerte a jogsértést és beleegyezett a büntetésbe, de mire az USA feloldotta a számukra kiszabott három hónapos exporttilalmat, addigra már a csőd szélére jutottak. A Huawei nem akar így járni, és nem is fog, legalább is Zhengfei szerint – a vezérigazgató elmondta, hogy már egy ideje készülnek hasonló korlátozásokra. „Nem fogunk változtatni a vezetői körön, és nem fogadjuk el a megfigyelést sem, ahogy a ZTE tette” – mondta.

Nem csoda, hogy a rohamléptékben terjeszkedő és egyre befolyásosabb Huawei már jó ideje készül arra, hogy egyszer az USA erőteljesebben csap oda. Erre utal az is, hogy már 2012 óta dolgoznak saját operációs rendszeren, amivel egy új versenyző jelenhet meg a piacon az Android és az iOS mellett. A legfrissebb hírek szerint pedig annyira jól állnak vele, hogy akár idén őszre el is készülhet. A mobilra szánt szoftver a „HongMeng OS” nevet kaphatja végül, és a korábbi pletykák szerint Linux-alapokra fejlesztik, de a legfrissebbek már arról szólnak, hogy a nyílt forráskódú, licencek nélküli Android adja az alapját, ezért androidos appok futtathatók lesznek rajta.

A Huawei számára a hatások főleg külföldi piacon lehetnek majd érezhetők, mivel a kínai vásárlók korlátozottan férnek hozzá a Google-szolgáltatásokhoz, mivel a kormány csak a helyi cégek levelezőit és közösségi oldalait engedi használni a Google és a Facebook szolgáltatásai helyett. A Google lépése főleg Európában lehet fájdalmas, ahol az évek során meghatározó piaci szereplővé vált a kínai cég (ahogy hazánkban is).

Az amerikai chipgyártók elvágása is megoldandó problémák elé állítja a Huaweit, noha már erre is számítottak. A Bloomberg szerint a Huawei legalább három hónapra elegendő alkatrészt halmozott fel, ami ugyan nem tart ki sokáig, mégis több, mint a semmi. A cég eddig is foglalkozott saját chipek fejlesztésével, ez a jövőben még hangsúlyosabb szerepet kaphat.

A folyamat persze valószínűleg nem lesz zökkenőmentes. Ahogy a korábban számos nagy techcégnek dolgozó mérnök, Ben Thompson is írja, Kína relatív messze áll az amerikaiaktól komponensek gyártása terén, és nem érhetnek fel fejlettségben az olyan nagyokhoz, mint a Qualcomm, vagy az Intel. Igaz, a Huawei-nek van saját rendszerchipje, de az is amerikai szoftver vezérli, és még évekig tarthat a függetlenség elérése. Épp ezért volt a legokosabb dolog a múlt év során, hogy a Huawei készletet halmozott fel. Kína nagy ütőkártyája lehet viszont, hogy ritka ásványkincsek lelhetők fel az országban, amiket akár vissza is tarthat.

Összességében úgy tűnik, hogy Amerika évekkel előrébb jár, és ez így is maradhat, ha olyan országok támogatását sikerült megtartani, mint Dél-Korea, Japán és Tajvan. Kína kormánya vélhetően még több pénzt fog lapátolni a saját megoldásokba, de nagyon sokáig fog tartani a felzárkózás.

Korábban már többször írtunk róla, hogy a kínai kormány erőteljesen igyekszik kontrollálni az internetet, közel két évtizede építenek az interneten digitális falat maguk és a világ többi része közé. Ennek egyik példája a Kínai Nagytűzfal, ami elvágja a kínaiakat az olyan nyugati cégek szolgáltatásaitól, mint például a Facebook, az Instagram, a Twitter, a Gmail vagy a YouTube. Ezeket csak VPN-nel, azaz virtuális magánhálózatokkal tudják kijátszani. Saját protokollt, saját szabványt kezdtek fejleszteni a doméncímek készítésére, saját elosztórendszereket, és ami a legfontosabb: saját szabályzásokat és törvényeket, mindezt a cenzúra érdekében.

A kínai cenzúra és egyre szorosabban épülő, mesterséges intelligenciára épülő megfigyelési államban a kínaiak élete már egyébként is abszurdnak tűnhet nyugati szemmel. Gyakorlatilag a világ ötöde el van izolálva az általunk ismert internettől.

Ezért eddig mondhatni egyoldalú volt a függöny, mert ugyan a külföldi internetes cégeket távol tartják a kínaiak, továbbra is használtak az amerikai chipeket és szoftvereket. Ám cserébe fontos piacot jelentenek az Apple-nek, Oracle-nek, az Intelnek, a Qualcommnak és más nagy amerikai techcégeknek.

A Huawei elleni csapással pedig leereszkedhet a vasfüggöny: Kína még inkább belülre fókuszál majd, a többi ország pedig az amerikaiak nyomán önként utasíthatja el a kínai technológiákat, elég csak arra gondolni, hogy több országban is is kizárták az 5G-fejlesztési tenderekből a gyártót. Szerdán érkezett az a hír is, hogy a japán SoftBank által birtokolt, de az Egyesült Államokban székelő ARM chipgyártó is felfüggeszti üzletét a Huawei-jel.

(Kiemelt kép: iStock)

• Huawei-ügy: leeresztik a technológiai hidegháború vasfüggönyét
• Újabb gyomros a Huawei mobiljainak
• Ezt tudni eddig a Huawei szoftveréről, ami leváltaná az Androidot