A szentendrei önkormányzat a napokban lezáratta a belvárosi Templom teret, mert balesetveszélyessé váltak az odavezető utak. A turisták által előszeretettel látogatott tér közelében veszélyesen omladoznak a plébánia tulajdonában lévő támfalak.

A Templomdomb támfalának felújítása, megerősítése és a csapadékvíz elvezetése egyike azoknak a turisztikailag fontos beruházásoknak, amelyekre a kormány még az önkormányzati választás előtt komoly összeget ígért a városnak. 2017-ben született az a kormányhatározat, amely a kiemelt turisztikai térségnek számító Dunakanyar fejlesztéseinek támogatásáról rendelkezett. E szerint Szentendrének 8,2 milliárd forintos keret jut, ebből a város a templomdombi felújítás mellett 2,6 milliárdot költhet a Fő téren álló Képtár, az egykori kereskedőház rekonstrukciójára, és további 2,6 milliárdot a Duna korzó újjáépítésére.

Csakhogy az elmúlt három évben egyetlen forint sem érkezett meg a beígért pénzből, miközben az épületek állaga tovább romlott.

Fülöp Zsolt polgármester az elmúlt hetekben a helyi médiának többször is jelezte, nem kizárt, hogy a kereskedőház miatt hamarosan a Fő téren is forgalomkorlátozásokat kell bevezetni. A város ikonikus épülete, az 1700-es évek elejéről származó dalmát típusú ház, amelyre elvileg megvan a 2,6 milliárdos támogatás, annyira leromlott állapotban van, hogy egyes részeit hálóval borították be, hogy védjék a gyalogosokat a lehulló cserepektől és faldaraboktól. Az önkormányzatnak nemrég gondoskodnia kellett a régi álmennyezet lebontása során megtalált barokk freskó állagmegóvásáról is.

A szentendrei polgármester júliusban jelentette be, hogy az elmaradt támogatások miatt összefog a hasonló problémákkal küzdő Vác vezetésével. A váci belvárosban is több történelmi épület jutott az összeomláshoz közeli állapotba, holott rekonstrukciójuk az ígért állami támogatásból megoldható lenne. A 2017-es kormányrendelet alapján a városnak 4 milliárd forint járna a munkálatok finanszírozására.

Fülöp Zsolt szentendrei és Matkovich Ilona váci polgármester szerint a projektek a Magyar Turisztikai Ügynökségnél akadtak el, ezért közös levélben fordultak Guller Zoltánhoz, az ügynökség vezérigazgatójához, aki a turisztikai térségek fejlesztésével kapcsolatos állami feladatok koordinációért felelős miniszteri biztos is.

A július végén elküldött levélben azt írták, hosszabb ideje próbálnak kapcsolatba lépni az MTÜ munkatársival, hogy a részletekbe menően egyeztetett projektek haladni tudjanak, de ezek a kezdeményezések rendre elhaltak. A polgármesterek arra figyelmeztetnek, hogy a gyorsuló ütemben amortizálódó épületek a városok reputációját teszik tönkre, és közvetlen hatással vannak a turizmusból élő vállalkozások forgalmára is. A két polgármester személyes találkozót kért Gullertől, ám tájékoztatásuk szerint az MTÜ vezetője még nem reagált a megkeresésükre.

A 24.hu júniusban számolt be arról, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség jelentős összegeket osztott szét egyedi turizmustámogatások címén. A támogatásokat a vezérigazgató döntése alapján ítélték oda a pályázóknak, az egyenként több százmilliós, sőt milliárdos összegek nyertesei között nem akadt egyetlen ellenzéki önkormányzat sem. Felcsút fideszes vezetése viszont például másfél milliárd forintot kért az árvízcsúcs-csökkentő tározó környezetének turisztikai célú fejlesztésére.

Az elmaradt szentendrei és váci támogatások ügyében a 24.hu is megkereste az MTÜ-t, de nem érkezett válasz az ügynökségtől.

Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu