A horgászat szinte egyidős az emberiséggel – de hogyan alakult ki?

Az elviselhetetlen inváziót két, itthon nem őshonos poloskafaj okozza, melyek az egyre hűvösödő éjszakák hatására melegebb helyet keresve behúzódnak az otthonokba – áll az MTA közleményében. Az érintett fajok a zöldes színezetű vándorpoloska (Nezara viridula) és a barnás mintázatú márványospoloska (Halyomorpha halys), melyek csupán néhány éve jelentek meg az országban, mégis látványosan elszaporodtak.

A vándorpoloska trópusi eredetű, a kutatás feltételezi, hogy Etiópia környékéről származik, míg a márványospoloska Kelet-Ázsiából származik. Növényevő fajokról van szó, amelyek az emberre nem jelentenek veszélyt. Azonban, ahogy a szintén idegenhonos, inváziós faj, a nyugati levéllábú poloska (Leptoglussus occidentalis) esetében már regisztrálták a hazai kutatók, táplálékkeresés során előfordulhat, hogy véletlenszerűen megszúrják az embert”

– nyilatkozta Kontschán Jenő, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének igazgatója.

Bár a rovarok az emberre nem veszélyesek, így is rengeteg kárt okoznak. Az élőlények ellepik a mezőgazdasági területeket, kerteket és virágokkal teli erkélyeket, és károsítják a növényeket. A poloskajárás után a zöldségek és gyümölcsök fogyaszthatatlanná válnak, a poloskák jelenléte ráadásul rendkívül zavaró is.

A rovarok ellen egyelőre a rovarirtószerek jelentik a legjobb fegyvert, a kutatók azonban már dolgoznak az alternatív eszközök megtalálásán.

Mindenképp fontos mielőbb elpusztítani a lakásba bejutó poloskákat, mert a védett helyeken áttelelő egyedek lesznek az alapítói a következő évi populációknak. Előszeretettel húzódnak fáskamrákba, sufnikba, pincékbe, ahol a kb. 1 cm-es résekben, repedésekben sokszor több tucat egyed is elrejtőzhet”

– mondta Kontschán Jenő.

A szakértők jelenleg nem ismerik a két poloskafaj magyarországi természetes ellenségeit. Az MTA ATK Növényvédelmi Intézetének kutatói igyekeznek megtalálni a vándorpoloska és a márványospoloska külső és belső parazitáit, abban bízva, hogy ezek az élősködők segíthetnek a populációk visszaszorításában. A szakértők azt is próbálják felderíteni, hogy melyek a rovarok preferált növényei.

Ez azért lényeges, mert van esély arra, hogy az értékesebb növényeink közé olyan, számunkra kevésbé értékes növényeket ültessünk, amelyekre inkább át tudjuk csábítani a poloskákat”

– mondta Kontschán Jenő.

A kutatók emellett egy környezetbarát gyérítési módszer kidolgozásával is foglalkoznak: a jellegzetes telelőhelyeket modellezik azzal a céllal, hogy egy könnyen és egyszerűen megsemmisíthető csapdát fejlesszenek ki. Kontschán Jenő szerint 2020-ra, a kutatást finanszírozó GINOP-pályázat végére lehet kész a csapda prototípusa.

Kiemelt fotó: Pixabay