Hardy Mihály lesz a Klubrádió főszerkesztő-helyettese, aki február 1-től veszi át a 168 Óra élére tavaly kinevezett Rózsa Péter vezetői feladatait, írja a Media1.

Hardy tavaly júliusig a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret működtető Budapesti Airport Zrt. kommunikációs igazgatója volt, de a kormányzati kapcsolatokért felelős másik vezetővel egyszerre váratlanul leváltották, helyére pedig az Orbán-kormányok alatt több minisztériumban is megfordult sajtóst, Valentínyi Katalin újságírót nevezte ki a Budapest Airport.

A lap információi szerint Hardynak nem lesz saját műsora, főleg hírműsorok tartoznak majd alá. Az 1991-ben Táncsics Mihály-díjjal, 2000-ben pedig Joseph Pulitzer-emlékdíjjal is kitüntetett Hardy Mihály kinevezését egy klubrádiós értekezleten jelentették be hétfőn.

Kiemelt kép: Földi Imre / MTI

A pánik erős kifejezés, de azt elmondhatjuk, hogy a Kínában felbukkant új kórokozó, a Vuhan-koronavírus miatt erős aggodalom lett úrrá a világ lakosságán, és jól láthatóan a kormányok, egészségügyi és tudományos szervezetek is komolyan veszik a fenyegetést. A helyzet szó szerint óráról órára változik, a vírus Dél- és Kelet-Ázsia több országában megjelent – terjedését itt térképen követheti nyomon –, de tudunk betegről az Egyesült Államokban, Európában is, hazánkban pedig eddig két gyanús esetet vizsgáltak. Utazási korlátozások, lezárt határok, karanténba kényszerített városok, és úgy tűnik, nem is alaptalanul:

vasárnap este már 80 halottról szóltak a hírek, a fertőzöttek száma a becslések szerint több ezer fő.

Teljesen új, a vizsgálatok szerint tavaly decemberben kifejlődött vírusról lévén szó, rengeteg a kérdés, egyelőre nehéz vele kapcsolatban konkrétumokról beszélni. A múlt héten Dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa segítségével gyűjtöttük össze a vírusról addig ismert információkat.

A fejlemények alapján most arról kérdeztük a szakembert, mennyire komoly a helyzet, és mire számíthatunk itt, Magyarországon?

Az új vírus elődje egy ázsiai denevérfajban található, innen jutott egy eddig ismeretlen közti gazdába, majd emberbe, és kialakult az emberről emberre terjedő változata. Cseppfertőzéssel terjed, tüdőgyulladáshoz hasonló tünetekkel jár, az esetleges halált többszervi leállás okozza, és elsősorban beteg, idős, legyengült szervezetre lehet végzetes.

A jó hír, hogy a kórokozó emberről emberre történő átadásáról eddig csak Kínából van példa, egyetlen eset történt Vietnámban, de azt izolálták

– mondja Kemenesi Gábor a 24.hu-nak. Hozzáteszi: a várható halálozási arányt azonban rendkívül nehéz megbecsülni, hiszen az első betegek közül sok százan még kórházban fekszenek, ezen esetek kimenetele alapján lehet majd pontos arányt mondani. Az viszont már most látszik, hogy a Vuhan-koronavírus más, keményebb, mint a 2003-as SARS-járvány volt, és nem az esetleges halálozások miatt.

Szó sincs róla, hogy eljött volna a „világvége”, a sci-fikben annyiszor megjövendölt világjárvány, és itt az emberiségnek, de legalábbis a jelenleg ismert civilizációnak a vége. Ha kegyetlenül is hangzik a tudományos tárgyilagosság nyelvén, de – a vírusról rendelkezésre álló jelenlegi tudás alapján – az optimistább forgatókönyv szerint lesz néhány 10 ezer beteg, ami összességében nem oszt, nem szoroz a hétmilliárd főt számláló emberiség jövőjét illetően.

Az igazán nagy gond, hogy a betegek egyharmada intenzív kórházi ellátást igényel, ami a járványügyi intézkedésekkel nehezítve még a fejlett országokra is extrém terhet ró.

Gondoljunk csak Magyarországra és a kórházak intenzív osztályainak helyzetére, ráadásul ez csak a jéghegy csúcsa. Jelenleg a betegek egyharmadánál a fertőzés tünetmentes, vagy rendkívül enyhe következményekkel jár, a vírust azonban ők is átadhatják. Ha valahol felfedezik, iszonyatos logisztikai és járványügyi versenyfutás kezdődik: a beteg érintkezett 10 vagy 100 másik emberrel, őket mind meg kell keresni, esetleg izolálni – ez jelenti azt az extrém kihívást, amit a szakértő szerint még Kína gazdasága is komolyan meg fog érezni.

Ami hazánkat illeti, a gyors diagnosztikán, az esetek elszigetelésén áll vagy bukik minden. Minél hamarabb felfedezzük a behurcolt eseteket, legyen terv arra, mit kezdünk a járvánnyal érintett területeken, a betegeket el tudjuk szigetelni, a potenciálisan „szuperhordozóvá” váló egészségügyi dolgozókat és a kórházban fekvő többi beteget meg tudjuk védeni.

Felelőtlenség lenne hazánkkal összefüggésben bármit is konkrétumként állítani, Kemenesi Gábor is óvatosan fogalmaz:

Van rá esély, hogy a vírus eljut Magyarországra, ennek valószínűségi esélye folyamatosan változik. Ha megtörténik, a közös európai intézkedéseknek köszönhetően a terjedési láncot minden bizonnyal sikerül hamar megállítani.

Vagyis jelen állás szerint itthon nem kell lezárt városoktól, tömeges megbetegedésektől tartanunk. Kínában viszont továbbra is magas a kockázat, ahol a koronavírus felbukkant, ott több fertőzés, haláleset is lesz, ám egyelőre úgy tűnik, sikerült időben „megfogni” egy komolyabb világjárványt.

A világ vezető kutatói most leginkább attól tartanak, hogy a Vuhan-koronavírus eljut Afrikába. Az ottani rendkívül szegény országok egészségügyi rendszere, sőt egész gazdasága beleroppanhat,

a jövőre nézve pedig nagyon veszélyes új gócpont alakulhat ki.

Afrikában további probléma – ahogy az az ebola példáján is látszott –, amint egy új vírus megjelenik, a többi, már meglévő veszélyes kórokozó elleni harc háttérbe szorul. Nincs „kapacitás” a többfrontos háborúra, vagyis a mostanáig úgy-ahogy kordában tartott betegségek eszkalálódhatnak.

A szakember ugyanakkor kiemeli, bizakodásra ad okot a világ soha nem látott sebességű reakciója. Diagnosztikai teszt készült az új vírusra, ismerjük a genomját, ami a legfontosabb védelmi eszköz, a gyors reagálás alapja – ez korábban, más kórokozók esetén évekbe telt. Különböző laboratóriumokban már antivirális szereket tesztelnek ellene, és megkezdődött a védőoltás kidolgozása is, aminek ugyan évek múlva láthatjuk a gyakorlati hasznát, de a reakcióidő akkor is egyedülálló.

Kiemelt kép: TIMUR MATAHARI / AFP