Pályázatot hirdetett a Roszkoszmosz nevű orosz állami űrkutatási vállalat csütörtökön az emberek Holdra szállását is magában foglaló holdprogram előkészítésére – írta orosz forrásokra hivatkozva az MTI moszkvai tudósítója. Az átszámítva mintegy hétmilliárd forintos pályázat győztesének a következő négy évben ki kell dolgoznia az űreszközök létrehozását célzó kutatási-fejlesztési munkaterveket. A pályázónak a jövő évtől 2025 novemberéig elő kell készítenie a hordozórakéták és újra felhasználható űrhajók, orbitális komplexumok, a holdjárók és űrruhák, valamint a holdbázis fejlesztésére és kiépítésére vonatkozó projekteket. Külön feladat lesz az egészséget és az emberi teljesítményt érintő kockázatok kezelésére vonatkozó ütemterv meghatározása.

A kiírás értelmében a Roszkoszmosznak alkalmazott kutatásokra van szüksége a holdutazás megvalósítására.

Dmitrij Rogozin, az orosz űrkutatási cég vezetője decemberben kijelentette, hogy Oroszország első emberes Hold-misszióit az Angara hordozórakéta-családdal és egy kis szállítóeszközzel fogják végrehajtani, nem pedig a szupernehéz Jenyiszej rakétával, ahogyan azt korábban tervezték. Az űrhajó neve várhatóan Orljonok, azaz magyarul Sasfiók lesz.

Márciusban a Roszkoszmosz arról számolt be, hogy Oroszország és Kína memorandumot írt alá egy nemzetközi tudományos holdbázis létrehozásáról. Rogozin azt is kijelentette: a következő két-három évben olyasmi fog történni, ami megváltoztatja az orosz űrhajózás megítélését.

The post Pályázatot írtak ki az oroszok a holdprogramjuk előkészítésére first appeared on 24.hu.

A koronavírus elleni vakcinák egyenlőtlen elosztását bírálta Miguel Díaz-Canel kubai államfő videóüzenetében az ENSZ-közgyűlés 76. ülésszakának csütörtöki általános vitájában, hangsúlyozva, hogy a szegényebb országok lakói még mindig az első oltásukra várnak – írja az MTI.

Kifogásolta, hogy a világszerte felhasznált vakcinák több mint 80 százalékát közepes-, illetve magas jövedelmű országokban adták be, amelyek a világ lakosságának alig felét teszik ki.

A szegény országokban élő emberek százmilliói még mindig az első oltásukra várnak és nem tudják felmérni, hogy valaha is meg fogják kapni azt,

hangoztatta Díaz-Canel.

Felfoghatatlannak nevezte, hogy ezzel párhuzamosan a globális katonai kiadások tavaly majdnem kétmilliárd dollárt tettek ki. „Hány emberéletet sikerült volna megmenteni, ha ezeket a forrásokat az egészségügyre, vagy az oltóanyagok előállítására és elosztására fordították volna?” – sérelmezte a kubai elnök.

A karibi szigetország egyébként saját fejlesztésű oltóanyagokkal küzd a járvány megfékezéséért. Bár Kuba rengeteg tapasztalattal rendelkezik az oltóanyagfejlesztésben, az Abdala és a Soberana 02 nevű vakcinák hatékonyságára vonatkozó adatokat eddig még nem sikerült független forrásból ellenőrizni.

Az amerikai szankciók sújtotta ország jelenleg a járvány újabb hullámával küszködik, amit tovább súlyosbít az egészségügyi eszközök és gyógyszerek hiánya.

A járvány kitörése óta 825 351 fertőzöttet azonosítottak a karibi szigetországban, akik közül majdnem hétezer ember életét követelte a kór.

The post A világszerte felhasznált Covid-oltások kevesebb mint ötödét kapták meg a szegényebb országok first appeared on 24.hu.

• Karácsony Gergely: Nem szeretném kiprovokálni a Fidesz-szavazókból, hogy örök életükre Orbán hűséges követői maradjanak
• Bezuhant a nyelvvizsgázók száma
• Több mint 500 új fertőzöttet regisztráltak az elmúlt 24 órában
• Meghaladta a 200 ezret a szavazók száma az előválasztáson
• Tiltakozók jelentek meg reggel a Demográfiai Csúcsnak helyt adó Várkert Bazárnál
• Magyar gyártmányú lőszerrel tüzeltek az ukrán elnök főtanácsadójának autójára
• Ózd jobbikos alpolgármestere elfogadta a Mazsihisz meghívását
• Több egyházi vezető megfertőződött, miután részt vett a budapesti pápalátogatáson
• A rasszizmusvád miatt mégsem adják ki a KerekMese-könyveket
• Ingyen volt a közterület a kormánybarát fesztiválnak Esztergomban
• Elkezdték a Velencei-tó vízpótlásának előkészületeit

The post A nap legfontosabb hírei – 2021.09.23. first appeared on 24.hu.

Törökországban tévedésből csecsemőknek is adtak be koronavírus elleni vakcinát – nyilatkozta Zafer Kurugöl török orvosprofesszor az NTV török hírtelevízió adásában.

Kurugöl, aki az egyik izmiri egyetem orvostudományi karának tanára, a beszélgetés során azt mondta: időről időre megtörtént, hogy háziorvosi rendelőkben véletlenül összekeverték a hepatitis B vagy a kanyaró elleni oltóanyagot az új koronavírus elleni vakcinával, és utóbbit adták be a csecsemőknek.

Kurugöl hangsúlyozta, hogy a babáknál semmilyen mellékhatás nem jelentkezett, még akkor sem, ha magas dózist kaptak. A professzor hozzátette: rendkívül jó antitest-szint alakult ki a szervezetükben, legyen szó akár hat hónapos, akár egyhónapos csecsemőkről.

Az eredményeket rövid időn belül egy neves folyóiratban teszik közzé – jelezte az orvos. Kurugöl szerdai kijelentéseit a török közvélemény egy része nagy felháborodással fogadta. A Twitteren eddig hatvanezer bejegyzés szerzői követelték a férfi letartóztatását. A török egészségügyi minisztérium eljárást indított az ügyben.

Kurugöl csütörtökön ismét nyilatkozott az NTV-nek. Mint mondta, három hónappal ezelőtt egy esetben fordult elő, hogy csecsemőnek adtak be koronavírus elleni vakcinát, és vele azóta is rendszeres felülvizsgálatra járnak a szülei az izmiri kórházba. Törökországban jelenleg a Sinovac, valamint Pfizer-Biontech készítményeivel zajlik a tömeges oltás, az alsó korhatár 12 év.

(MTI)

The post Tévedésből csecsemőknek is adtak be Covid-oltást Törökországban first appeared on 24.hu.

Az AstraZeneca vakcina fejlesztői szerint idővel a náthavírushoz hasonlóvá szelídül az új típusú koronavírus – írja az MTI brit médiaértesülésekre hivatkozva. Sarah Gilbert, az Oxfordi Egyetem oltóanyag-kutatási professzora, akinek kulcsszerepe volt az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyárral közösen kifejlesztett vakcina létrehozásában, egy szakmai szemináriumon beszél arról, hogy az általános kutatási tapasztalatok szerint a vírusok – párhuzamosan azzal, hogy terjedésük könnyebbé válik – veszítenek hevenységükből.

Nincs okunk azt feltételezni, hogy a Sars-CoV-2 virulensebb változatával kell majd szembesülnünk

– hangsúlyozta Gilbert professzor, akinek II. Erzsébet királynő az idén a lovagi cím női megfelelőjének számító, a Dame előnév viselésére jogosító címet adományozta a koronavírus elleni oltás kifejlesztésében játszott szerepéért.

Gilbert hozzátette: mindez azt is jelenti, hogy az új típusú koronavírus által okozott megbetegedések folyamatosan mind enyhébbé válnak.

A vírus lassú, sodródásszerű genetikai változásait észleljük, és mindeközben fokozatosan felépül az immunitás is a lakosságon belül, ugyanúgy, ahogy ez más, szezonális koronavírus-fajtákkal szemben is megszokott

– fogalmazott az Oxfordi Egyetem vezető kutatója.

Sir John Bell, az Oxfordi Egyetem orvosi karának professzora, aki szintén az AstraZeneca-vakcina fejlesztésének egyik irányítója volt, a Times Rádiónak nyilatkozva csütörtökön azt mondta, Nagy-Britannia már túljutott a járvány legrosszabb időszakán. Bell professzor szerint jövő tavaszra alakul ki az a helyzet, amelyet kollégája, Sarah Gilbert nem sokkal korábban felvázolt. Bell hozzátette, a járvány pályáját tekintve az ország már most sokkal jobb helyzetben van, mint akár hat hónappal ezelőtt, és a brit állami egészségügyi ellátórendszerre nehezedő nyomás jelentősen enyhült.

A brit egészségügyi minisztérium csütörtöki közlése szerint az elmúlt egy hétben 15,5 százalékkal csökkent a kórházba szállított páciensek száma az előző héthez képest.

The post AstraZeneca-fejlesztők: Egyszerű náthává szelídülhet a koronavírus first appeared on 24.hu.

Értékvitáink vannak az Európai Unióval, a jog pedig arra való, hogy az értékeket védje – jelentette ki az igazságügyi miniszter csütörtökön Balatonfüreden a 15. Magyar Jogászgyűlésen.

Varga Judit a Magyar Jogász Egylet rendezvényén tartott előadásában részletes tájékoztatást adott arról, hogy „a sajtóban olvasható tipikus közjogi viták” mögött milyen szakmai viták húzódnak, így beszélt az Európai Bizottság jogállamisági jelentéséről, a 7-es cikkely szerinti eljárásról, a kötelezettségszegési eljárásokról, az európai bírósági eljárásokról, a Minority SafePackről, valamint a gyermekvédelmi törvényről.

A tárcavezető a jogállamisági jelentéssel kapcsolatban azt mondta: módszertani hiányosságok, egyoldalú hivatkozások, kettős mérce és politikai motiváltság húzódik mögötte. Arra hívta fel a figyelmet: míg régen létezett jogállamisági párbeszéd, ahol tekintetbe vették a tagállami különbségeket, mára ezt felülírta a „legújabb gyakorlat”, hogy az Európai Bizottság jelentését NGO-k beszámolóira hivatkozva készíti, a tagállamok véleményének figyelembevétele nélkül.

Az igazságügyi miniszter a Közjogi viták az európai fórumok előtt címmel megtartott előadásában azt is elmondta: a jogállamisági jelentések arra jók, hogy megismerhető más tagállamok jogállami berendezkedése, és ezek alapján világosan látszik, hogy

a magyar jogállam se nem jobb, se nem rosszabb, mint a világ bármely jogállama.

Varga Judit álláspontja szerint Magyarországot 2018 óta ideológiai alapú támadás éri, amely „nem tudni, hová vezet”, de „szakmailag felkészülve állnak elé”. Közölte, Magyarország a tartalmi problémák miatt indított kötelezettségszegési eljárások számát tekintve az európai középmezőnyben, az uniós jog átültetése miatt indítottak esetében az első harmadban van.

A miniszter örömének adott hangot amiatt, hogy a magyar bírák a legaktívabbak az EU-ban az előzetes döntéshozatali kérelmek benyújtásánál: 2016-2020 között a magyar bíróságok 104, míg a szlovákok 34, a svédek 37, a görögök pedig húsz ilyen kérelmet nyújtottak be. Úgy fogalmazott: állítólag megfélemlíti a magyar kormány a magyar bírákat, nem mernek az Európai Bírósághoz fordulni, miközben „itt az ékes bizonyítéka annak, hogy igen gyakran hozzájuk fordulnak”.

A Minority SafePack ügyével kapcsolatban megemlítette, hogy több mint egymillió aláírás gyűlt össze uniószerte a kisebbségi jogok sokkal hatékonyabb érvényesítéséért, de az Európai Bizottság – szembemenve az uniós szerződésekkel – nem foglalkozott a kérdéssel. Jelezte, hogy 2022-ben várható bírósági döntés az ügyben, Magyarország beavatkozott a szervezők mellett az eljárásba.

Varga Judit a gyermekvédelmi törvényről szólva azt mondta: Litvániában 2009 júliusa óta hatályos a kiskorúak „nyilvános információktól való védelméről” szóló törvény, amely – mint hozzátette – ma már része az európai jogrendszernek is, és megvédi a családi értékeket, meghatározza, hogy a házasság egy férfi és egy nő szabad akaratából jön létre. Ezeket a litván bírák azóta alkalmazzák, tehát vannak példák ilyen szabályozásokra az EU-ban. Magyarországot mégis támadják ezért – jegyezte meg.

The post Varga Judit: A magyar jogállam se nem jobb, se nem rosszabb, mint a világ bármely jogállama first appeared on 24.hu.

Orwelli eljárásnak tartja a német Spiegel Online azt a pert, ami Ausztriában zajlik Julian Hessenthalerrel szemben. Ő az a magándetektív, aki egy Ibizán megrendezett videóval leleplezte a Szabadságpárt (FPÖ) vezérének, Heinz-Christian Strachének, a hatalmi ambícióit.

A 2019-ben nyilvánosságra hozott, de 2017-ben készült videón a szélsőjobbos pártvezér egy állítólagos – egyébként nem létező – orosz oligarcha még állítólagosabb unokahúgával – ő egy imitátor volt – tárgyalta meg Ibizán, hogy mi mindent lenne hajlandó tenni az FPÖ az oroszokért, az állítólagos oroszok pedig Strachéért.

A felbuzdult szélsőjobbos pártvezető fantáziája rögtön be is indult, kiderült, Orbán Viktort tartja példaképnek, hiszen arról beszélt: olyan médiakörnyezetet szeretne kiépíteni, mint Orbáné, és fölvetette a (vélelmezett) oroszoknak, hogy „ebben számíthatnának Heinrich Pecina osztrák befektetőre, aki 2016-ban Magyarországon bezárta a Népszabadságot, és átjátszotta a megyei lapok jó részét a kormányfő barátjának, Mészáros Lőrincnek”.

12 személy ellen indult eljárás az Ibiza-videó nyilvánosságra kerülése óta. Strachét – aki a felvételek közzététele után kénytelen volt azonnal lemondani alkancellári posztjáról – időközben már el is ítélték vesztegetés miatt, 15 hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott.

A botrányba belebukott az ÖVP és az FPÖ alkotta jobboldali-szélsőjobboldali koalíció, Sebastian Kurz kancellár első kabinetje szétesett.

Az Ibiza-videót szervező Julian Hessenthaler, a 40 éves magánnyomozó is a vádlottak padjára került. Ennek az ügynek azonban – elvileg, az államügyész szerint – nincs köze a Strache-videóhoz, kábítószer kereskedelemmel és más bűncselekményekkel vádolják. Akár 15 év börtönre is ítélhetik.

A Spiegel – amely elsőként közölte a Süddeutsche Zeitunggal együtt az Ibiza-videót – azt írja: más időkben Hessenthaler kitüntetést kapott volna azért, amit tett.

„Ám a mai Európában veszélyesen él az, aki a hatalmasok machinációit, különösen a korrupt hatalmasokét, napvilágra hozza”

– jegyzi meg a lap.

15 neves civil szervezet, köztük az Amnesty International, az Epicenter Works, a Riporterek Határok Nélkül és a nagy tekintélyű emberjogi szakértő, Manfred Nowak professzor egyaránt elrettentő példának tartja a Hessenthaler elleni pert. Véleményük szerint ugyanis politikai hajtóvadászatról van szó.

Nyílt levelet is írtak a per szeptemberi kezdete előtt, amelyben azt állítják, hogy a Hessenthaler elleni eljárás részben koholt vádakon alapul. Thomas Lohninger, a digitális joggal foglalkozó „epicenter.works” ügyvezető igazgatója szerint példát akarnak statuálni a hatóságok, hogy elrettentsék a jövőbeni potenciális informátorokat.

A parlamenti pártok közül a liberális NEOS és a szociáldemokrata SPÖ is aggódik a vádeljárás miatt. – A nyomozás kezdete óta az eljárás igen egyoldalú – véli Stephanie Krisper, aki emberjogi szakértő és az Ibiza-vizsgálóbizottságban a NEOS-t képviseli. Az osztrák Falter című lap szerint az üggyel összefüggésben felállított különleges nyomozócsoport, a „SoKo Ibiza” húsz nyomozója közül 17 valójában Hessenthalerre dolgozott, és mindössze három a korrupcióellenes ügyészségnek, Strache ellen.

2019 szeptemberében el is távolítottak egy nyomozót a csapatból, Niko Reithet. Kiderült, hogy az ÖVP jelöltje is volt, és lelkes Strache-rajongó. Évtizedekkel korábban ráadásul dolgozott állítólag egy olyan szerencsejátékcégnek is, amely ellen az Ibiza-videó miatt vizsgálatok folynak.

A Der Standard szerint Reithet eleve azért vonták be a nyomozásba, mert drogszakértőnek számított a rendőrségen belül, az ibizai felvételen pedig a gyanú szerint kábítószert is fogyasztottak. Ő hallgatta ki azokat a tanúkat is először, akik utóbb terhelő tanúvallomást tettek Hessenthaler ellen, méghozzá drogkereskedelemmel vádolva a videó rendezőjét.

A tanúkat Hessenthaler védői keményen támadják. Szerintük több tízezer euróval lefizették őket, és időközben emiatt többször is megváltoztatták a vallomásukat. Természetesen minden érintett és a lefizetéssel vádolt személy is tagadja ezeket a vádakat.

A Der Standard szerint a Hessenthaler ellen tanúskodó férfi – a másik egyébként az élettársa, mindkettőjüket elítélték már kábítószeres bűncselekmények miatt – több osztrák lap szerint is rendőrségi besúgó és egyben drogfüggő is. A férfi sajtóhírek szerint azért nem tett sokáig terhelő vallomást, mert az édesanyját megfenyegették. A vád szerint Hessenthaler neki adott el drogot. Hessenthaler azt mondta a rá terhelő tanúvallomást tevő férfiról, hogy vele 2013-ban ugyanannál a detektívszolgálatnál dolgoztak, de más személyes kapcsolat nem volt köztük.

Szeptember 8-án St. Pöltenben megkezdődött Julian Hessenthaler pere. Az első tárgyaláson a vádlott ártatlannak vallotta magát. A zsúfolásig megtelt ülésteremben a média képviselői óriási számban képviseltették magukat. A vád szerint 1,25 kiló (grammonként 40 euróba kerül a szer), 70 százalékos tisztaságú kokaint adott el a terhelt évekkel ezelőtt az alsó-ausztriai Haag városa közelében. A férfit okirathamisítással is vádolják. Az összbüntetési tétel felső határa 15 év.

Az államügyész, Bernd Schneider tulajdonképpen a civil szervezetek vádjaira is reagált, amikor a szeptemberi tárgyaláson hangsúlyozza: itt és most nem egy videóról van szó, hanem más vádakról.

Hessenthaler két ügyvéddel jelent meg a tárgyaláson. A bécsi Oliver Scherbaummal és a salzburgi Wolfgang Auerrel. Auer azzal kezdte a védőbeszédét, hogy szégyelli magát mint osztrák ügyvéd, és mint az „osztrák igazságszolgáltatás részszereplője”, hogy egy ilyen eljárást kellett megélnie. Arról van szó, hogy egy vádlottat azért akarnak megbüntetni, mert elkészítette az Ibiza-videót.

Scherbaum pedig azzal folytatta: koncepciós ügyről van szó, az Ibiza-videó miatti bosszúról. „Ezután az eljárás után megtudjuk, hogy Ausztriában lehetséges-e, hogy egy politikai korrupciós eset felderítőjét koholt (német szóhasználattal: konstruált, a szerk.) vádakkal ki lehet-e vonni a forgalomból.”

A Falter főszerkesztője, Florian Klenk felteszi a kérdést: elképzelhető-e, hogy a vád az alvilágból vásárolt tanúkra támaszkodik? Igaz lehet ez? – tanakodik, majd hozzáfűzi: a bíróság dolga lesz ezt tisztázni.

Márpedig az üggyel összefüggésben sok mindent elképzelhetőnek tart az osztrák közvélemény. Hessenthalernek, a magándetektívnek ugyanis sikerült az Ibiza-videóval elérnie azt, amit tüntetések, ellenzéki pártok, európai jogállami mechanizmusok és az osztrák sajtó korábban képtelen volt. A videó nyilvánosságra hozatalával ugyanis elszálltak a politikai esélyei Strachénak, akit korábban már-már kancellárjelöltnek tartottak Ausztriában – ez már ismét csak a Spiegel Online megállapítása.

Hessenthaler ellen a botrány kirobbanása óta lejárató kampány zajlik, elsősorban az EU-infothek.com nevű internetes oldalon keresztül. Az osztrák sajtó kapcsolatba hozta a szájtot üzemeltető, egyébként a szerencsejáték elleni harc mellett kiálló férfit azzal a céggel – a Novomatic-kal –, amelynek neve az ibizai-videón is elhangzott. (Ezt az érintett férfi hevesen tagadja.)

Sokak szerint ugyanis Strache azzal követte el a legnagyobb hibát, hogy a Novomaticot szóba hozta az ibizai éjszakában. A szerencsejátékcégről azt állította, hogy osztrák pártokat finanszírozott, egyesületeknek adott illegális adományokkal. (A megnevezettek tagadták ezt.) Ezzel pedig a még jelenleg is kormányon lévő ÖVP-t, az Osztrák Néppártot hozta nagyon kellemetlen helyzetbe. A most is hatalmon lévő Sebastian Kurz vezette párt egyik erős emberének, a kancellár „jobbkezének”, a szintén ÖVP-s Gernot Blümel pénzügyminiszternek a házát a kiszivárogtatott videó után indult vizsgálatok során át is kutatták a hatóságok, valamint a politikusnak át kellett vészelnie a parlamentben egy bizalmatlansági indítványt is a céggel fenntartott állítólagos kapcsolatai miatt.

A Spiegel szerint Ausztriában gyorsan háttérbe szorították a korrupciós ügyekre szakosodott speciális ügyészséget, a WKStA-t. Miként fogalmaznak, ha a kormányzó Osztrák Néppártról van szó, és az ÖVP veszélybe kerül, a hálózatai gondoskodnak arról, hogy a politikai és gazdasági elit büntetlen maradjon. Ehhez minden eszközt felhasználnak: illetékességi szabályokat, (informális) utasításokat és személycseréket.

Éppen ezért is hasonlítja a Zöldek korábbi politikusa, Peter Pilz a Kurz kancellárról szóló könyvében (amely a Kurz – egy rezsim címet viseli) a fiatal ÖVP-politikust és a hozzá csapódó lojális csapatot a magyar, a lengyel, a cseh és a szlovén politikai közeghez. Pilz nemcsak a szélsőjobboldal felemelkedését látja veszélyesnek a demokráciákra, hanem a kereszténydemokrata pártok populista mozgalmakká való átalakulását is, amelyek a független igazságszolgáltatást, valamint a szabad sajtót fenyegetik.

Pilz éppen az Ibiza-videóval magyarázza az osztrák jogállam szisztematikus leépítését Kurz kancellár részéről. Szerinte a videón elhangzottakról az ÖVP is tudta, hogy bár első körben az FPÖ-nek fog károkat okozni, de előbb-utóbb eljutnak a kormányfőig az ügy hullámai. Ezért kezdték tehát a jogállamiságot lerombolni – mondta az Inforadio.de-nek.

Az is érdekes, hogy éppen a hétvégén szolgáltatott maga Kurz kancellár is áttételes „bizonyítékot” Pilz állításaira. Kurz ugyanis német és francia lapoknak nyilatkozva elmondta: a jogállamiságnak mindenkire egyaránt vonatkoznia kell, és „tévedés itt mindig csak Lengyelországról és Magyarországról beszélni”. Érdekes, hogy Kurz is – a Fidesz politikusaihoz hasonlóan – „Magyarországról” és nem a „magyar kormányról” beszélt, mintha az egész ország vitatná az EU álláspontját jogállamisági kérdésekben, és nem mondjuk Varga Judit vagy Orbán Viktor.

Az osztrák kancellár szavaira éles kritika érkezett az ellenzék részéről. A szociáldemokrata SPÖ európai szóvivője, Jörg Leichtfried szerint a kancellár „az emberi jogokról és a demokráciáról szóló konfliktusban most az autoriter magyar és lengyel kormány mellé áll”. – Kurz nyilvánvalóan érintettnek érzi magát, amikor Magyarországot és Lengyelországot kritizálják – mondta Leichtfried, hozzátéve: mostani nyilatkozatával Kurz magát is védi, azaz az igazságszolgáltatás és a jogállam megtámadását és a parlament semmibevételét veszi védelmébe és relativizálja.

Nemcsak Orbán és Kurz között vonnak azonban párhuzamot az ellenzékiek. 2021 májusában Kurz Németországban egy sajtószabadság-díjat vehetett át, amit az SPÖ egyik vezetője, Christian Deutsch abszurdnak minősített. A politikus „Ausztria orbanizációjával” vádolta Kurzot, aki szerinte folyamatosan aláássa a demokrácia pilléreit és támadja az alkotmányos államot, illetve a sajtószabadságot. Rubina Möhring, a Riporterek Határok Nélkül osztrák szervezetének vezetője egy véleménycikkében gúnyosan megjegyezte: Kurz az elmúlt években csak kétfelé épített hidat: Donald Trump és Orbán Viktor felé.

A világ egyik legrégebbi, máig megjelenő napilapja – a Wiener Zeitungról (WZ) – is veszélyben van. Az újságot 1703-ban alapították, viszont most az osztrák kancellár megpróbálja kivéreztetni. Mindeddig a WZ nem egyszerűen napilap volt, hanem az ország hivatalos közlönyeként is fungált. A kormányzati álláshirdetéseket és a vállalatok éves mérlegeit itt kellett ugyanis megjelentetni. Kurz éppen e fő bevételi forrást, a kötelező hirdetményeket akarja eltöröltetni.

Ausztriában a WZ nem hódolt be a kancellárnak, ehelyett objektív elemzésre törekszik, még az Ibiza-videó kapcsán is. Így a lap megállapította: Ausztriában a politika és a szerencsejáték nagyon szoros viszonyban van egymással. Talán túl szorosban is.

Az első Kurz-kormány sportminisztereként Strache is be akart szállni a szerencsejátékbizniszbe. Egy online sportfogadási koncesszió ötletén dolgozott, ezért – a Wiener Zeitung szerint – 2018 augusztusában találkozott a Novomatic csúcsvezetésével. Az ÖVP és az FPÖ koalíciójának szétesése ezt a tervet hiúsította meg, és a WZ szerint azt is mutatja, mennyire egészségtelen volt a szerencsejáték-ipar és a politika „közelsége”.

Egy másik ügyben Sebastian Kurz kancellárt vádlottként hallgatták ki egy tartományi büntetőbíróságon, már szeptember elején. Ez az ügy – amelyben a WKStA korrupcióellenes ügyészség nyomoz, és a hatósági buzgalom miatt állítólag idén az év elején felmerült Kurzéknál már e szervezet megszüntetése, illetve feldarabolása is – elvben egy nagyratörő közszolga felemelkedéséről szól. E közszolgát, Thomas Schmidet, a pénzügyminisztérium korábbi főtitkárát Kurz és Blümel pénzügyminiszter is támogatta abban, hogy az osztrák állami tulajdonrészeket kezelő ÖBAG első embere legyen.

Utóbb Kurzot megkérdezték Schmid kinevezéséről az Ibiza-videót vizsgáló parlamenti bizottságban is, ekkor azonban a kancellár a gyanú szerint hamisan tanúskodott, ami bűncselekmény Ausztriában. Schmid korábban a pénzügyminisztérium főtitkára volt, és a Novomatic problémáihoz „pozitívan”állt egyes lapértesülések szerint. Schmidről mi is írtunk korábban a Gernot Blümel elleni eljárás kapcsán is.

The post Orwelli per Ausztriában az Ibiza-videó készítője ellen first appeared on 24.hu.

A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság elkezdte a Velencei-tó vízpótlásának előkészületeit – tudta meg a Hvg.hu Siklós Gabriellától, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivőjétől. Ennek első lépéseként elkezdték leüríteni a Zámolyi-víztározó vizét, amit egyelőre a Pátkai-víztározóba engednek át.

A lap emlékeztet, hogy a Velencei-tó vízszintje nyáron kritikusan alacsonyra süllyedt, és a víz oxigéntartalmának csökkenése komoly halpusztulást okozott. Többen azonnali vízpótlást sürgettek, de voltak olyan szakértők, akik nem voltak biztosak benne, hogy mindig a vízpótlás lesz a megoldás.

A Hvg.hu azt írja, a vízügy tervei szerint október során összesen közel másfélmillió köbméter vizet kormányoznak át a Pátkai-víztározóba a hónap végéig, eközben a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) lehalássza a Zámolyi-víztározót. Azt azonban nem tudni, hogy mikor és mennyi víz kerül a tóba, sok függ például az időjárástól és hogy a hideg idő beköszöntével milyen mértékben javul a tározók vízének minősége.

A Pecaverzum a Mohosztól azt az információt kapta, hogy a Pátkai-víztározóban lévő halak becsült össztömege 800 mázsa körül lehet, és ebben még nincs benne az inváziós fajnak számító ezüstkárász. Dérer István főigazgató tájékoztatása szerint a lehalászott halak különböző horgászvizekbe kerülnek, a hálóba kerülő keszegeket viszont teljes egészében áttelepítik a Velencei-tóba. A szakportál hozzátette: nyár folyamán 110 mázsa hal pusztult el és a folyamat még mindig tart.

The post Elkezdték a Velencei-tó vízpótlásának előkészületeit first appeared on 24.hu.