Skip to Content

FN - Híradó helyett

Tartalom átvétel
Friss hírek - Tiszta tartalom
Frissítve: 11 perc 58 másodperc

A csalók már a NAV nevével is visszaélnek

2018, augusztus 21 - 16:07

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján figyelmeztet rá, a nevében csalók küldenek hamis értesítéseket azért, hogy személyes ügyféladatokat szerezzenek meg.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nevében illetéktelenek küldenek olyan e-mailt, amelyben adó-visszatérítést helyeznek kilátásba ezzel csalva a címzetteket egy ismeretlen, jelenleg nem működő oldalra.

A NAV emlékeztet rá, soha nem kér e-mailen bankszámlára, vagy bankkártyára vonatkozó bizalmas adatot, értesítési gyakorlata merőben eltér a csalók módszerétől!

A hivatal ügyfélkapun keresztül, illetve postán, adószámla-kivonaton értesíti az adózókat, ha túlfizetésük van. A hivatal honlapja a www.nav.gov.hu címen található.

Az adóhatóság Facebook oldalán is felhívta a figyelmet az átverésre.

Kategóriák: Friss

Beruházási boom várható a hazai kkv-szektorban

2018, augusztus 21 - 12:42

Az éves várakozásokat jelző K&H kkv-bizalmiindex eredménye szerint tovább nőtt a beruházást tervezők aránya. „Jelenleg tízből csaknem nyolc cég tervez fejlesztést a következő egy év során, ami az előző negyedévhez (74%) képest ugyan enyhe, de az egy évvel ezelőtti 57%-hoz képest jelentős előrelépés. Ezzel már ötödik negyedéve növekszik folyamatosan a beruházásban gondolkodók aránya, ráadásul legutoljára 2007 előtt tapasztaltunk ennél erősebb fejlesztési szándékot” – összegezte Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv-marketing főosztály vezetője.

A célokat tekintve most informatikai fejlesztésekre készülnek a legtöbben, megelőzve az elmúlt egy évben élen álló gépek, berendezések korszerűsítését.

A különböző ágazatok közül leginkább a szolgáltató és mezőgazdasági vállalkozásoknál várható új beruházás (86% és 83%). Tőlük nem sokkal lemaradva az ipari cégek vannak (79%), miközben a kereskedelemben ennél jóval szerényebb fejlesztési szándék látható (64%).

A cégek méretét tekintve viszonylag egységes képet mutatnak a várakozások: a középvállalkozások 87%-a, a kisvállalkozások 81%-a és a mikrovállalkozások 75%-a tervez beruházást a következő egy év során.

Megújulhatnak a céges informatikai rendszerek

A célokat tekintve kissé átrendeződött a toplista az év elejéhez képest.

  • Az informatikai fejlesztések (42%) egy év elteltével újra az első helyre kerültek, megelőzve az eddig élen álló gépek, berendezések korszerűsítését (40%).
  • A gépjárműpark korszerűsítése stabilan tartja harmadik helyét, de 24%-ról 28%-ra emelkedett az ebben gondolkodó cégek aránya.

„A válaszok alapján úgy tűnik, hogy eljött az ideje az eddig kissé háttérbe szorult informatikai beruházásoknak. Ezek általában olyan néhány százezer forintos fejlesztések, amelyeket nem feltétlenül saját tőkéből, hanem a könnyen és gyorsan elérhető szabad felhasználású hitelekből finanszíroznak a vállalkozások” – tette hozzá a szakember.

„Július végéig mintegy 9 milliárd forinttal növeltük szabad felhasználású hitelportfóliónkat. Ez megközelítőleg 1700 vállalkozás támogatását jelenti, míg a felvett hitelösszeg mértéke átlagosan 5,2 millió forint volt. Az ilyen jellegű hitelek nagyban megkönnyíthetik a társaságok életét, mivel saját erő és tárgyi fedezet nélkül igényelhetők, ráadásul a cég tevékenységével kapcsolatos tetszőleges célra lehet felhasználni” – részletezte Kovács Viktor Zoltán.

Kiemelt fotó: Thinkstock

Kategóriák: Friss

Hangyányit kiköltekeztek: július végére elértük az éves hiánycél 109 százalékát

2018, augusztus 21 - 12:09

A központi költségvetés hiánya 1557,0 milliárd forint volt, az elkülönített állami pénzalapok 19,1 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 46,9 milliárd forintos többletet értek el hét hónap alatt.

Idén júliusban a központi alrendszer az előző hónapokhoz képest lényegesen mérsékeltebb, 70,4 milliárd forintos hiányt mutatott. Tavaly júliusban 94,4 milliárd forintos többletet könyvelt el az államháztartás.

Az egész évre tervezett 1360,6 milliárd forintos hiánycél 109 százaléka teljesült július végéig. A tárca az év egészére továbbra is 4 százalék feletti gazdasági bővüléssel és 2,4 százalékos hiánnyal számol.

Fotó: Karancsi Rudolf/24.hu

Kategóriák: Friss

Nagyobb az adó- és járulékteher a munkabéreken, mint a gazdasági válság előtt

2018, augusztus 21 - 12:01

A napi.hu megnézte, hogy hogy áll az adóék, vagyis az az arányszám, amely megmutatja, hogy a munkáltatók teljes bérköltségéből mennyi megy az államnak és mennyi marad a dolgozónál nettó bérként. Az adóék számításánál nem tesznek különbséget a munkáltató és a munkavállaló által fizetendő közterhek között.

Magyarországon az adórendszer nem tesz különbséget a kereseti szintek között, ez pedig azt a meglepő helyzetet eredményezi, hogy az átlagbér 67 százalékát keresők adóéke még jövőre is magasabb lesz mint 2005-2006-ban, tehát a válság előtt.

A családosok jobban járnak

A cikk szerint 2005-ben a bruttó átlagbér 158 ezer forint volt, ennek a 67 százaléka közel 106 ezer forint. Akkor egy ilyen dolgozó a munkáltatónak 145 ezer forintjába került, amelyből 81,7 ezer volt a nettó bér: az adóék 43,1 százalék. Ma az átlagbér mintegy bruttó 300 ezer forint, ennek a 67 százaléka 201 ezer. A 243 ezer forintos bérköltségből 133,7 ezer megy a dolgozó számlájára, vagyis az adóék 45 százalék.

Mint írják: ez azt bizonyítja, hogy a magyar kormány az anyagi erőforrásokat inkább a jómódúak felé irányította és nem az volt a célja, hogy a szegényebbek munkaerőpiaci helyzetét könnyítse.

A számítások gyermektelenekre vonatkoznak, gyermeket nevelőknél azonban – a családi adókedvezmény miatt – eltérően alakulnak a számok. Az adókedvezmény bevezetése után csökkent az adóék és hamarosan az Európai Unió átlaga alá eshet. 2017-ben még 37 százalék volt itthon, míg az EU-ban 34,5. Ha pedig bejön a kormány ígérete, akkor pár év múlva itthon 32,7 százalék lesz egy ilyen család adóéke.

Kategóriák: Friss

A Fidesz-kormány egyik kedvenc biztonsági cége őrzi a Zeneakadémiát is

2018, augusztus 21 - 11:55

Hét jelentkezőből pont a Fidesz-kormány egyik kedvenc őrző-védő cégeként számon tartott Valton-Sec. Kft.-t hozta ki győztesnek a Zeneakadémia (hivatalos nevén Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) az intézmény négy épületének őrzésére kiírt pályázaton – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből.

A Valton ezzel zsíros megbízást húzott be, nettó 534 millió forintot kapnak a munkáért.

A cég tavaly kilőtt: 2,7 milliárd forintról 6,4 milliárd forintra emelkedett a nettó árbevétele, nyereségüket pedig egyenesen megtriplázták, csaknem másfél milliárd foirntos adózott profitot értek el.

Megérte a Fidesz álmait őrizni, egymilliárddal nőtt a Valton nyeresége A Liget Budapest és a vizes vb nyugalmára is ők vigyáztak. Milliárdokért.

Megbízásaikról cikkeink itt és itt meg emitt vannak gyűjtve.

(Kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás)

Kategóriák: Friss

Kozsó, Zuschlag János, Bróker Marcsika és miniszteri lakáskör a NAV szégyenlistáján

2018, augusztus 21 - 11:30

A napi.hu összeszedte, hogy kik azok az ismert gazdasági, kulturális, közéleti szereplők, akik felkerültek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szégyenlistájára.

A 10 millió forintnál nagyobb adótartozással rendelkező magánszemélyeket felsoroló listájára felkerült:

  • Hertelendy Klára, az egykori Baby Sisters együttes egyik tagja,
  • az Ámokfutók zenekar frontembere, a Kozso néven ismertté vált Kocsor Zsolt,
  • a közelmúltban kamupártos ügybe keveredett, volt politikus Zuschlag János,
  • a 12 milliárdos károkozással vádolt karcagi álbróker, Dobrai Sándorné (aka Bróker Marcsika),
  • Seffer István plasztikai sebész,
  • Portik Tamás “olajos vállalkozó”,
  • Saskőy Szabolcs volt labdarúgó játékvezető,
  • Schreiber István, az egykori Magyar Szerencsejáték Szövetség volt elnöke.
100 millió fölött

Az Urbán nápolyikat is gyártó cégcsoport egyik vállalkozása, az Urbán és Urbán Édesipari Kft. szintén felkerült a NAV 100 millió forintnál nagyobb adótartozást felhalmozó cégeket felsoroló listájára. A Google és a Facebook technológiai óriásvállalatok írországi cégeit is nagyadósként listázza már egy jó ideje a NAV, a vállalkozások ugyanis nem regisztráltak reklámadó-alanyként hazánkban, ezért az adóhivatal mulasztási bírságot szabott ki rájuk.

A G7.hu írta meg, hogy az államot százmilliókkal megkárosító cégháló működött Bártfai-Mager Andrea miniszter egyik rózsadombi lakásán. A NAV szerint tízmillió forintnál több adóval tartozik Szerbin Éva és Szerbin Judit is, akik olyan cégben voltak érdekeltek, amelyben korábban, Szerbinék előtt, Bártfai-Mager Andrea jelenlegi nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter is.

Fotó: Fem3 Café

Kategóriák: Friss

Microsoft: Orosz hackerek támadták meg az amerikai szenátust

2018, augusztus 21 - 11:05

Az orosz katonai hírszerzéshez köthető hackertámadást regisztrált a Microsoft, a célpont az Egyesült Államok szenátusa és több konzervatív agytröszt volt. A műveletek egy részét sikerült meghiúsítani — írta meg a CNN a cég keddi közlése alapján.

A Microsoft bírósági végzés alapján hat olyan honlapon hajtott végre műveletet, amelyet a Fancy Bear nevű csoport hozhatott létre. A honlapokat a novemberi választások előtt a jelöltek és politikai csoportok elleni online támadásokra használhatták volna. A módszer egyszerű volt: a hackercsoport hat olyan oldalt hozott létre, amelyek két konzervatív agytröszt, a Hudson Intézet és a Nemzetközi Republikánus Intézet weboldalait, illetve három szenátusi honlapot imitáltak.

Néhány hete Claire McCaskill demokrata szenátor árulta el, hogy orosz hackerek sikertelen kísérletet tettek a szenátus számítógépes hálózatának feltörésére.

A 2016-os amerikai elnökválasztás előtt hasonló támadásokra került sor, amelyek célja amerikai hírszerzési tisztségviselők szerint az volt, hogy Hillary Clinton demokrata elnökjelölt befeketítésével győzelemre segítsék a republikánusok üdvöskéjét, Donald Trumpot.

A jelenlegi hackertevékenység célja azonban nem valamelyik oldal segítése, hanem a demokrácia hitelének megtépázása – hívta fel a figyelmet egy interjúban Brad Smith, a Microsoft elnöke. Smith szerint egyelőre semmi jel nem utal arra, hogy sikerült volna a hackerek kísérlete, és bárki is rákattintott volna a hamis honlapokra. Az oldalak felkeresésével az internetezők számítógépét feltörhették és megfigyelhették volna, illetve ellophatták volna adataikat.

Fotó: Thinkstock

Kategóriák: Friss

Gazdag ügyfelek és bankok nyerészkedtek a lakossági állampapírokon

2018, augusztus 21 - 10:52

A kormány azt szerette volna elérni, hogy az állam adósságának egyre nagyobb része a magyar lakosok kezében legyen, mert így egy esetleges krízis kevésbé rázza meg az állam finanszírozását, a magyar magánszemélyek sokkal inkább kiülik az esetleges felfordulást, mint a bankok vagy külföldi pénzügyi befektetők. Ezért a magyar lakossági állampapíroknál direkt megemelte az állam a kamatokat, hozamokat. Csak aztán a bankok, alapítványok, önkormányzatok és amúgy is gazdag magánszemélyek kijátszották a rendszert – festi le az elmúlt években kiépült szisztémát az Index.

Miközben a bankok fél százalék körüli betéti kamatokat kínáltak a magánszemélyeknek, a magyar állam a lakossági állampapírokra 2-3-4 százalékos lényegében biztos hozamot ígért. Szóval megérte lakossági állampapírt venni. Azt a bankok forgalmazták, a forgalmazásért 1 százalékos jutalékot kaptak az államtól. Rájöttek arra dörzsölt magánszemélyek és persze a bankok, hogy a bank a legjobb adósoknak, legkisebb kockázatú ügyfeleinek egy-másfél százalékon hitelt nyújt, a magánszemély ebből megveszi a mondjuk 2,5 százalékon ketyegő lakossági állampapírt, így mind a bank jól jár (lényegében garantáltan visszakapja a hitelt 1-1,5 százalékos kamattal megfejelve, plusz még 1 százalékos állampapír-közvetítői jutalékot is behúz), és a jól fizető ügyfél is (mert a magánszemély ügyfél kockázatmentesen 1-1,5 százalék nyereséghez jut).

Volt, hogy nem magánszemély ügyfélnek adtak hitelt és az vette meg belőle a magasabb kamatozású állampapírt, hanem alapítványnak, mert az is vehetett ilyen terméket.

De a játékot meg tudták hatványozni. A gazdag ügyfélnek nyújtott hitelből lakossági állampapírt vett az ügyfél, az állampapírt fedezetként újabb hitel felvételéhez biztosította, amiből újra állampapírt vett, újra fedezetként tette le az asztalra, és így tovább. Így, írja az Index, a leleményes és egyúttal gazdag magánszemélyek évi 10 százalékos biztos nyereségre is szert tudtak tenni.

De a bankok is ügyeskedtek, néha ők maguk visszavették a magas hozamú állampapírokat és így ők kaszálták le a kockázatmentes profitot.

Az egészen az államadósság-kezelő szervezet, az ÁKK veszített, rajta keresztül pedig a magyar adófizetők.

Az állam az elmúlt másfél évben igyekezett ennek a játéknak véget vetni, szigorította a szabályokat, de még mindig megéri hitelből lakossági állampapírt venni.

(Képünk illusztráció. Fotó: MTI/Mohai Balázs)

Kategóriák: Friss

10 nap alatt tartózkodási engedélyt kapott Magyarországon Aszad pénzembere

2018, augusztus 21 - 10:19

Bassar al-Aszad szír diktátor pénzembere, Atiya Khoury 2014. december 19-én igényelt először magyar tartózkodási engedélyt, amikor még nem szerepelt az Egyesült Államok szankciós listáján, december 29-én pedig meg is kapta azt. Hogy ez idő alatt mely hatóságok és milyen átvilágítást folytattak, nem lehet tudni — többek között erről ír a Direkt36 oknyomozó központ a 444.hu-n megjelent cikkében.

Khoury 2014-ben vásárolt magyar letelepedési kötvényt, amivel így szabadon tartózkodhatott és üzletelhetett Magyarországon és az EU-ban. Khoury 2017-ben letelepedési engedélyt is kapott a magyar államtól, annak ellenére, hogy 2016 nyara óta szerepelt az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának szankciós listáján. Az amerikaiak szerint Khoury a szír rendszer támogatására mozgatott készpénzt Oroszország, Libanon és Szíria között és emberi jogi jogsértések miatt is felelősség terhelheti.

Bűncselekmény hiányában

Demeter Márta LMP-s képviselő júliusban emiatt feljelentést tett. Szerinte ugyanis a BMH törvényt sért azzal, ha nem vizsgálja felül és nem vonja vissza Khoury letelepedési engedélyét. A  Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) augusztus 1-jén nyomozást indított az ügyben, amit két hét alatt megszüntettek bűncselekmény hiányában. Demeter azt mondta a Direkt36-nak, a határozat ellen panaszt fog beadni az ügyészségre.

Az eljárás megszüntetéséről szóló NNI-s határozatból derült ki, hogy Khourynak mindössze 10 napra volt szüksége, hogy tartózkodási engedélyt kapjon Magyarországon.

A kötvényprogramon keresztül 2013 és 2017 között állampapír vásárlásért cserébe szerezhettek magyar letelepedési engedélyt külföldiek, összesen közel húszezer külföldi kapott így magyar papírokat. A programot tavaly felfüggesztették, idén pedig egy törvénymódosítással meg is szüntették.

Kiemelt képünk a magyar letelepedési kötvényt hirdető oldalt ábrázol, illusztráció.

Kategóriák: Friss

Jön a Soros-adó és megy a határra

2018, augusztus 21 - 09:43

A Magyar Időknek Sors László, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetője azt mondta, hogy a Soros-adóként is emlegetett bevándorlási különadó hatálya alá eső szervezeteknek augusztus 25-ig kell bejelentkezniük a NAV-nál, szeptember 15-ig az első adóbevallásukat is le kell adniuk.

A NAV pontosan úgy jár el, mint bármely adónemnél és adózónál: tájékoztat, ellenőriz és – ha kell – szankcionál, ugyanolyan eszközökkel fog érvényt szerezni a rendelkezéseknek, mint a többi köztehernél – tette hozzá.

A pénzügyminisztériumi államtitkár szerint az adóbevallás helyes kitöltésében és bármilyen különadót érintő kérdésben segítenek.

A NAV honlapján a szabályokról részletes tájékoztatót tett közzé, amely – tekintettel a külföldi érintettekre is – a napokban angolul is elérhető lesz. A jogszabály szerint adózni kell a bevándorlást segítő tevékenység, szervezet anyagi támogatásakor.

A bevándorlási különadóból befolyt pénz csak határvédelmi feladatokra használható fel.

Az államtitkár emlékeztetett rá, a bevándorlás segítésének számít a médiakampányok, médiaszemináriumok megtartása is, a hálózatépítés és -működtetés, a migrációt pozitív színben feltüntető propagandatevékenység, ha a cél a bevándorlás ösztönzése.

A terhet elsősorban annak a szervezetnek kell megfizetnie, amelyik a támogatást nyújtja, a bevallásról pedig nyilatkoznia kell a támogatott számára is. Ha az adófizetés és a nyilatkozattétel elmarad, akkor a bevándorlást segítő szervezet válik adóalannyá.

Az adót a támogatónak az anyagi támogatás – az átutalt pénz, az átadott ingóság – összege, értéke után kell fizetnie. Ha a támogatott válik adóalannyá, akkor a terhet a bevándorlást segítő tevékenység költsége után kell kiszámítani. Az adó mértéke 25 százalék. Pártot alapít a Migration Aid Így tudják kikerülni, hogy ne vonatkozzon rájuk a bevándorlási különadó.

Kiemelt fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Kategóriák: Friss

Tarlósék 215 millióval szórták meg a sportegyesületeket

2018, augusztus 21 - 09:34

Összesen 215,14 millió forintnyi támogatást osztott szét a főváros idén különböző sportegyesületek és szövetségek között — írta meg az mfor.hu.

A legtöbb pénzt, 50 millió forintot adtak a Budapesti Diáksport Szövetségnek a diákolimpiai rendszer támogatására. A szövetség ezen felül működési támogatásként még 9 milliót könyvelhetett el. A második legnagyobb egyszeri támogatás az FTC Kézilabdasport Nonprofit Kft.-nek jutott, az utánpótlás-nevelési tevékenység támogatására 35 millió forintot kaptak a fővárostól.

A főváros sokkal inkább a rétegsportokat támogatta, mint a közkedveltebb és nagyobb népszerűségnek örvendőket. Jutott pénz többek között a sakkszövetségnek, a budapesti judósoknak, a vívóknak, a tollaslabdázóknak 1,2 milliót adtak működési támogatásként, de 500 ezer jutott a búvároknak, 600 ezer pedig még az amatőr boxolóknak is leesett.

Fotó: MTI

Kategóriák: Friss

420 millió forintot oszt szét dolgozói között a Hungerit leköszönő igazgatója

2018, augusztus 21 - 09:24

74 évesen már nem akart belekezdeni a fejlődéshez szükséges 20 milliárd forintos fejlesztésbe Magyar József, a Hungerit eddigi tulajdonosa, ezért megválik a szentesi vállalkozástól – írta meg a Délmagyar.

Többször is kerestek már, egy arab vevő szinte készpénzben fizetett volna, de nem akartam külföldinek eladni, mert ők legtöbbször piacot vesznek

— mondta el a lapnak a vállalkozó. Tavaly jelentkezett az első hazai érdeklődő, a vevő a Csányi Sándor tulajdonában lévő Hungerit Holding Kft. lett.

Nyugodt szívvel fogom hivatalosan is bejelenteni 23-án, hogy eladtuk a céget, bár érzelmi okok miatt nem mondanék le róla. Ez a harmadik gyerekem

– hangsúlyozta Magyar József, hozzátéve, felülkerekedtek az észérvek. A maradóknak, a dolgozóknak megköszöni a munkát, és 420 millió forintot oszt szét közöttük. A 2–5 éve ott lévők például félhavi, a több mint 20 éve a Hungeritet segítők 2,5 havi fizetésüket kapják meg, ami körülbelül 1420 embert érint. Mint mondta:

 Ez az én elismerésem a munkájukért.

Magyar József 1970 májusában kezdett dolgozni a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalatnál, előtte a Szegedi Tejüzemnél töltött 3 évet, ahová egyenesen a főiskoláról érkezett. 1990 december 1-jén alapította a Hungeritet. Magyarország legnagyobb árbevételű baromfi-feldolgozó cége ma 35 országba exportál.

Kép: Magyar József, a Hungerit Zrt. elnök-vezérigazgatója beszél Szentesen a cég telephelyén 2013. július 25-én. Ezen a napon a sajtó képviselőinek rendeztek sajtótájékoztatóval egybekötött üzembejárást a Hungerit szentesi központjába. Az 1650 főt foglalkoztató cég évente 110 ezer tonna takarmányt állít elő, 63 ezer tonna szárnyast dolgoz föl, éves árbevétele idén elérheti a 43 milliárd forintot. MTI Fotó: Rosta Tibor

Kategóriák: Friss

A nyugdíj előtt állókat és a határozott idejű szerződéssel rendelkezőket rúgják ki elsőként a közszférából

2018, augusztus 21 - 08:33

Nekidurálja magát a kormány a közigazgatásban a 15-20 százalékos létszámleépítésnek – ezt az ígéretet tette a napokban a Miniszterelnökséget vezető miniszter. (Az ugyanakkor nem tudható, hogy pontosan milyen körben – a teljes közszférában, az állami cégeket is beleértve, vagy csak a helyi és központi közigazgatásban, esetleg csupán utóbbiban – lesz elbocsátás, mert ez nagyban meghatározza, hogy sok tízezer embert vagy csak ennek a töredékét érinti a leépítés.)

A Népszava beszélt olyan dolgozóval a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, aki arról számolt be, hogy nemrégen értesítették őket, akinek határozott idejű szerződése van és az év végén, jövő év elején lejár, az már most kezdjen el magának munkát keresni, mert nem fogják meghosszabbítani a szerződését a NAV-nál. Egy állami cégnél az egyik osztálynak egyetlen jogász végzettségű munkatársa van, de őt fogják lapátra tenni, mert neki van határozott idejű szerződése. Mivel azonban létszámstop is van, most tanakodnak az állami cégnél, hogyan oldják meg távozásra kényszerülő dolgozójuk pótlását.

Egy kormányzati vezető pedig azt mondta a lapnak, hogy a határozott idejű szerződéssel rendelkezők mellett a nyugdíj előtt állókat küldhetik el.

Meg a statisztika kozmetikázását is bevetik: az elvileg szabad, de éppen be nem töltött státuszok törlésével érhetik el a kívánt célszámot.

Két legyet is üthet egy csapásra a kormány a belengetett leépítési hullámmal. A versenyszférát kínzó munkaerőhiányt igyekszik ezzel enyhíteni, és azért a költségvetési spórolás is jól jön.

(Kiemelt kép: a Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével megtartotta alakuló ülését Magyarország új kormánya Budapesten, a Klebelsberg Kultúrkúriában 2018. május 18-án. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs)

Kategóriák: Friss

Az állam diszkriminálja az apákat a diákhitel-kedvezménynél

2018, augusztus 21 - 07:40

Nem tehet különbséget az anyák és az apák között a magyar állam — erről beszélt a Népszavának Székely László. Az alapvető jogok biztosa szerint változtatni kell a diákhitelek visszafizetésének kedvezményein. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis csak a nők élhetnek a könnyítésekkel: az anyák szüneteltethetik a diákhitel törlesztését második vagy harmadik gyermekük megszületésekor, a kötelezettség alól mentesülhetnek is. Az apák viszont nem.

Az ombudsman szerint visszás helyzett áll elő, ha például az anya nem vett fel diákhitelt, egy szegényebb családból származó apa viszont igen. Székely László úgy látja: a kedvezményeket ki kellene terjeszteni az apákra is, akik jelenleg akkor sem tudnak élni a lehetőséggel, ha az édesanya nem vett fel diákhitelt. Hasonló a helyzet az örökbefogadásnál is: bár egy egyedülálló férfi örökbefogadhat gyermeket, a diákhitel-kedvezménnyel csak az anya élhet.

Székely László Kásler Miklóshoz, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetőjéhez fordult. Az Emmi államtitkára – akinek nevére az ombudsmani jelentés nem tér ki – elismerte, hogy a kormányrendelet jelenleg csak az édesanyáknak kedvez, ennek oka szerinte az, hogy a vérségi kapcsolatot könnyebb igazolni, a kormány pedig a nők többletterhelését szeretné kompenzálni.

Kép: Thinkstock

Kategóriák: Friss

Nem fogják elhinni: jó esetben 210 napig fogják felújítani az M7-es 20 km-es szakaszát

2018, augusztus 21 - 07:34

Jó ideje borzolja autósok idegeit az M1-es autópálya jelentős torlódásokat, hosszú dugókat okozó felújítása, erre most az M7-esen is elkezdik a munkálatokat.

Több mint 20 kilométeren újul meg az M7-es autópálya Letenye felé vezető oldala, a 90-es és a 111-es kilométerszelvény között – közölte Magyar Közút Nonprofit Zrt. az MTI-vel. A Balatonvilágos és Zamárdi közötti munkálatok a közlemény szerint szerdán kezdődnek és várhatóan 210 napig tartanak majd.

A beruházás első ütemében a 102-es és 111-es kilométerszelvények között kezdődnek el a munkálatok, illetve a 92-es, 94-es, 100-as és 102-es kilométerszelvényeknél lévő hidaknál végeznek javítási munkát. A munkaterület mellett 60, illetve 80 kilométer per órás sebességkorlátozás lesz érvényben.

Az átfogó felújítási munkák során a kivitelezők a teljes, Letenye felé vezető pályaoldalt felújítják, a külső sávon modern, innovatív és környezetbarát technológiát, úgynevezett hideg REMIX eljárást alkalmaznak, mellyel az elbontott útalap jó részét újrahasznosítva építik ki az új alaprétegeket, majd ezt követően új kopóréteget terítenek a szakemberek – áll a közleményben.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)

Kategóriák: Friss

Alig van szakember, aki a mezőgazdasági gépeket javítja

2018, augusztus 21 - 06:46

A mezőgazdaságban is egyre feszítőbb a munkaerőhiány, tízből kilenc gazdaság szakemberhiánnyal küzd – olvasható a Népszavában.

A lap a gépforgalmazó Axiál Kft. marketingigazgatóját, Umenhoffer Pétert idézve arról ír, hogy az iskolapadból évente az ágazat által igényelt ötezer végzősnek csak kevesebb mint tizede kerül ki. A mezőgépészet megítélése az elmúlt harminc év során alig változott. A szakmát még mindig olajosnak, elavultnak, alantasnak tartják, sok fizikai munkával és alacsony fizetéssel.

A felmérések szerint a szektor elöregedett. Az átlagéletkor 50 fölötti, az iskolázottsági átlagszint ugyanakkor alacsony. A mezőgazdasági járművek kezelői így gyakorta hibásan használják és tönkreteszik az új gépeket.

A Mezőgazdasági Eszköz és Gépforgalmazók Országos Szövetsége Legyél te is mezőgépész! néven iskolások számára 11 pontból álló képzési és karrierprogramot állított össze. De a szakértő szerint még akkor is legalább 20 évbe telik az ágazati munkaerőhiány lefaragása, ha most sikerül a fiatalokat megszólítani.

(Kiemelt kép: Bielik István/24.hu)

Kategóriák: Friss

Matolcsyék szerint rekordra nőtt a magyar háztartások vagyona

2018, augusztus 21 - 06:15

A lap a Magyar Nemzeti Bank friss adatai alapján azt írja, csaknem 1300 milliárd forintot takarítottak meg a háztartások az idei első fél évben, ebből a második negyedévre bő 800 milliárd jutott.

A félretett pénz mellett még a hozamok is növelték a megtakarításokat, hat hónap alatt jó 670 milliárd forinttal. Így a háztartások pénzügyi vagyona 49 934,8 milliárd forintos új rekordra emelkedett. A tartozásokkal csökkentett nettő pénzügyi vagyon szintén történelmi csúcson volt, megközelítette a 41 200 milliárd forintot.

A készpénz és a betétek állománya tovább nőtt. A háztartásokban rengeteg pénz hever parlagon, összesen 4633 milliárd forintnyi készpénzük volt június végén, ebből 317 milliárd forint valuta.

Fotó: Thinkstock

Kategóriák: Friss

Feljelentik Gulyás Gergelyt, amiért 3 milliárdot adott a Lukács Cukrászda épületéért

2018, augusztus 21 - 06:01

Jó nyarat zár a svéd milliárdos Olsson családhoz tartozó Stena-Group egyik magyarországi leányvállalata. A Stena Property Kft. az elmúlt hetekben eladta az államnak az Andrássy út 70.-et, és valószínűleg elég jól járt az üzlettel.

A háztömböt tíz éve vásárolták fel az akkori budapesti ingatlanpiac sztárcégnek számító ORCO Grouptól, amely A-kategóriás irodákat alakított ki az épület felső szintjein. Az utcafronton 2008-ban még a százéves Lukács Cukrászda üzemelt.

A cukrászda időközben bezárt, éveken át üresen kongott a tágas üzlethelyiség, majd eltűntek a 3000 négyzetméteres épület jelentősebb bérlői is. A Stena Property bevételei a 2013-as 100 millió forintos szintről 2017-re kevesebb mint 2 millió forintra apadtak.

A kft. tavaly év végén egy ingatlantanácsadóval friss értékbecslést készíttetett a házról, amit a cég 2017-es éves beszámolójában így foglaltak össze: „az értékbecslő által készített kimutatás alapján az épület piaci értéke 2017. 12. 31-én 5 300 000 euró”.

Az ingatlan értéke az év elején tehát körülbelül 1,7 milliárd forint körül mozoghatott. Néhány hónappal később viszont már 9 millió euróért (mintegy 2,9 milliárd forintért) adták el.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

A Stena Property az OTP ingatlancégével, az Inga Kettő Kft.-vel állapodott meg a magasabb árban, mégis a Miniszterelnökség lett a vevő.

Az állam úgy került a képbe, hogy

január óta az Andrássy út 70. is rajta volt azon a több ezer ingatlant tartalmazó listán, amelynek tételeire az Orbán-kormány örökségvédelmi elővásárlási jogot adott az államnak.

A tavaly elfogadott törvényt elvileg azért hozták, hogy megakadályozzák az értékes, világörökségi területeken álló ingatlanok külföldi kezébe kerülését, illetve azt, hogy nem méltó célra használják őket. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az ingatlan tulajdonosa, miután megállapodott egy vevőjelölttel, bejelenti a tervezett adásvételt a Miniszterelnökségnek, ahol eldöntik, hogy a vevőjelölt által elfogadott áron beelőznek-e, és megvásárolják-e állami tulajdonba az ingatlant.

Az elővásárlás 2018 első félévében elméleti lehetőség maradt, mindössze az V. kerületben álló egykori Malév-székház esetében élt a Miniszterelnökség az új jogosítványával, jóllehet csaknem száz hasonló elővásárlási ügyben kaptak bejelentést. Az Andrássy út 70. esetében viszont külön kormánydöntés is született, hogy átcsoportosítsanak 4 milliárd forintot a vételár fedezetére. (Azt, hogy a 4 milliárd és a cégnek kifizetett 2,9 milliárd forint különbözetét pontosan milyen megoszlásban és mire költötték, egyelőre nem tudni.)

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke a napokban Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt.

A szocialista politikus szerint irreálisan magasnak tűnik a Stena Property és az Inga Kettő Kft. között kialakított vételár, ezért azt feltételezi, hogy a felek előre tudhatták, hogy az állam élni fog az elővásárlási jogával. Tóth szerint a Miniszterelnökségnek fel kellett volna ismernie, hogy a költségvetés lehúzása lehetett az előzetes megállapodás célja.

A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely szerint viszont az 1,2 millió forint körüli négyzetméter ár egyáltalán nem nevezhető kiugróan magasnak.

Gulyás a 24.hu-nak azt mondta, éppen kormányzati célokra hasznosítható épületet kerestek a belvárosban egy új minisztériumi osztály számára, amikor beérkezett az Andrássy 70.-re vonatkozó ajánlat. Az épületet ezután a Miniszterelnökség is felbecsültette, és saját szakértői nem tartották rossz vásárnak, különösen azért, mert ritkán bukkan fel a piacon ilyen kiváló állapotban lévő irodaház.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

A Stena Group egyébként egy óriási, a tengeri hajózástól a fúrótorony-bérbeadásig sok mindennel foglalkozó konglomerátum, amely Magyarországon is több vállalkozást alapított. A lobbizásban nem kispályáztak: a magyar cégek menedzsmentjét többnyire ugyanazok a külföldi állampolgárok alkotják, de velük együtt több kft.-ben kapott vezető funkciót Csiba Péter, aki egészen az elmúlt napokig az egyik legnagyobb állami cég, az MVM elnök-vezérigazgatói posztját is betöltötte.

Kategóriák: Friss

700 ezer autót hív vissza a Volkswagen

2018, augusztus 20 - 17:25

Elektronikai meghibásodás veszélye miatt visszahív szervizre 700 ezer Tiguan és Touran típusú autót a Volkswagen – jelentették be hétfőn a német autógyár wolfsburgi központjában.

A visszahívás a Tiguan városi terepjáró és a Touran egyterű autó tetőablakkal és hangulatvilágítással felszerelt új modelljeire vonatkozik. A meghibásodás a panorámatető megvilágításában keletkezhet, a berendezésbe nedvesség szivároghat be, ami rövidzárlatot okozhat. A legrosszabb esetben tűz keletkezhet az autóban.

Fotó: AFP/Odd Andersen

Az autókat továbbra is lehet használni, de ha a tetőablak vezérlő modulja körül nedvesség beszivárgására utaló barnás folt jelenik meg, sürgősen a legközelebbi szakszervizbe kell hajtani.

A meghibásodás az idén július 5. előtt gyártott autóknál fordulhat elő. A legtöbb érintett gyártmányt Németországon kívül értékesítették. (MTI)

Kategóriák: Friss

Izraeli szódás céget vesz a Pepsi

2018, augusztus 20 - 16:48

Az amerikai PepsiCo Inc. 3,2 milliárd dollárért – több mint kilencszázmilliárd forintért – megveszi az otthoni szódagépeket gyártó izraeli SodaStream International vállalatot.

A Pepsi darabonként 144 dollárért, a részvény pénteki tőzsdei záróértékénél 10,9 százalékkal magasabb árért vásárolja fel a cég összes részvényét.

Az akvizícióra már mindkét társaság igazgatótanácsa rábólintott. A tranzakcióról még szavazniuk kell a SodaStream részvényeseinek, és az ügyletet az illetékes hatóságoknak is jóvá kell még hagyniuk – idézte a helyi médiát az MTI.

Az 1991-ben alapított SodaStream 3500 alkalmazottal havonta mintegy félmillió szódagépet gyárt, amelyeket negyvenhat országban értékesítenek szerte a világon.

Kiemelt fotó: Thinkstock

Kategóriák: Friss