Skip to Content

FN - Híradó helyett

Tartalom átvétel
Friss hírek - Tiszta tartalom
Frissítve: 23 perc 56 másodperc

Havi félmilliót kaszálhat egy kezdő programozó

2018, június 22 - 20:15

2015 óta működik, és 2016 végén bocsátotta a munkaerőpiacra első tanulóit a Codecool programozóiskola. Idővel mind a tanulók, mind a munkaadók részéről megerősödött a bizalom a 12+6 hónapos képzés iránt. „Ma már nem telik el három hónap, és egy végzős kurzust teljes körűen képesek vagyunk állásba helyezni” – mondta Boda József, a cég alapító-ügyvezetője.

Virtuális munkatársak: a robotok nem mennek szabadságra Robbanásszerűen terjed a szoftveres folyamatautomatizálás.

Az eddig végzett kétszáz tanuló fizetési adatai szerint a 2017-ben végzettek átlagosan 370 és 430 ezer forintos bruttó havi fizetéssel kezdhették meg új pályájukat, ugyanakkor a 2018-as fizetések már javarészt a 400-450 ezer forintos sávban mozognak.

Mindkét évben akadt ugyanakkor 500 ezres álomfizetés is. A lista alján 380 ezres bruttó kezdőfizetéssel kellett „kibékülnie” egy hallgatónak.„A munkaadók fél évig tesztelhetik irodai környezetben a tanulóinkat a képzésünk második szakaszában, így megbizonyosodhatnak arról, hogy tényleg mennyit is ér nekik egy új munkatárs. Ennek tudatában ajánlják ezeket a béreket” – emelte ki a szakember.

A programozóiskola a tervek szerint mostantól negyedévente közzéteszi a bérszínvonal alakulását jelző Junior Fejlesztői Fizetési Indexét.

Általában az a vélekedés, hogy karriert váltani komoly áldozatokkal jár, és kockázatos a kimenetele. Az oktatócég adatai viszont azt mutatják, hogy az informatikában ez egyáltalán nincs így: garantált az elhelyezkedés, jóval a magyar átlagbéreket meghaladó mértékű kezdő fizetéssel, és az csupán a kérdés, hogy onnan miként fejlődik tovább az illető.

„A stabil szakmai alapok átadása mellett ezért hangsúlyos nálunk az iparágban elengedhetetlen önfejlesztés képességének megtanítása is. Innentől a hallgatón múlik, hogy a következő években milyen gyorsan jut szenior szintre tudásban és anyagiakban” – tette hozzá az ügyvezető.

Kiemelt fotó: Thinkstock

Kategóriák: Friss

1,5 milliárd forint uniós pénzből újítják fel a tatai kastélyt

2018, június 22 - 15:06

Uniós forrásból közel 1,6 milliárd forintot fordítanak a tatai Esterházy-kastélyegyüttes felújítására, a munkát három cég nyerte el: a Laterex Építő Zrt., a Primofor Kft. és a B&G Építő Kft. – derül ki az eredményhirdetésből. A tatai Öreg-tó partján álló, késő barokk kastélyegyüttes főépületét, illetve a kiskastély déli szárnyát renoválják.

A felújítás megkezdését március végén már bejelentette Virág Zsolt a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztosként azzal, hogy 2,3 milliárd forintos beruházásról van szó. Tájékoztatása szerint ebből 1,5 milliárd forint európai uniós forrásból származik, 800 millió forint pedig kormányzati támogatás.

A felújítás, amely a tervek szerint 2020-ra fejeződik be, a kétszintes épületben közel 3500 négyzetmétert érint. A Magyar Építők korábbi cikke szerint esküvők, családi rendezvények helyszíne is lehet a felújított épületegyüttes. A termekben az Esterházy-család női tagjainak életútját felidéző kiállítást hoznának létre, valamint diplomáciatörténeti tárlatot alakítanának ki, bemutatva a kastély szerepét a magyar történelemben.

A kivitelezők közül a Laterex viszonylag fiatal cég, de vezetői régi motorosok, honlapjukon a Hérosz Építő Zrt. örököseiként mutatkoznak be. A Hérosz pedig majdnem 30 évig voltak a piacon. Évekkel ezelőtt csúfos csődbe mentek azonban, és nem fizették ki az alvállalkozóikat sem.  A Laterex dolgozhat többek között a zsámbéki kastély felújításán is. A B&G nevéhez köthető például tavalyról a Zalaegerszegi Gondozási Központ Idősek Gondozó Háza energetikai korszerűsítése, felújítási munkái. A Primofor pedig egy gyáli tanuszoda építésében működött közre többek között, és tornatermek építésében vett részt a Dunántúlon.

Máshol is uniós milliárdokból megy egyébként a kastélyfelújítás:

A kastély az új stadion: brüsszeli milliárdokból tataroznak Nádasladányban A Nádasdyak kastélyát 1,6 milliárd forintért újítják fel.

A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében összesen 39 műemlék – 20 kastély és 19 vár – újul meg a következő években, a felújítások keretösszege 57,5 milliárd forint.

 

Fotó: Bodnár Boglárka / MTI

Kategóriák: Friss

Varga Mihály már bejelentette, de nem biztos, hogy csökken az adó

2018, június 22 - 14:07

Varga Mihály pénzügyminiszter az adótörvény-javaslat benyújtásakor azt mondta az MTI tudósítása szerint, hogy:

A vállalkozások által fizetendő szociális hozzájárulási adó jövőre 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken.

Sőt, azt is prognosztizálta, hogy négy év alatt 11,5 százalékra fog lemenni a szocho. Magában az adótörvény tervezetében azonban nincs számszerűsítve a csökkenés, csak ennyit írnak:

… a szociális hozzájárulási adó mértéke folyamatosan csökken…

Viszont az új szociális hozzájárulási adóról szóló törvény tervezetében, ami 2019 január elsejétől lép hatályba, ez szerepel:

Az adó mértéke az adóalap 19,5 százaléka…

Most akkor 19,5 százalék vagy 17,5 százalék? Lesz adócsökkentés vagy nem? Megkérdeztük a Pénzügyminisztériumot.

Az óvatos válaszban elismerték, hogy a most benyújtott adóváltozásokról szóló törvényjavaslat nem tartalmazza a csökkenést. És ezután feltételes módok következnek. Azaz ezek szerint semmi nem biztos:

  • A két százalékpontos csökkentésre a 2016 novemberében aláírt bérmegállapodás alapján van lehetőség.
  • A bérmegállapodás értelmében ugyanis az adó mértéke 2019 során 17,5 százalékra csökkenhet, ha legalább 6 százalékos lesz a reálkereseti mutató emelkedése a versenyszférában.
  • A jelenleg rendelkezésre álló, valamint az előre prognosztizálható adatok alapján a jövő év során a  szociális hozzájárulási adócsökkentés várhatóan megvalósul.

Jövőre egyébként gyökeres változást terveznek a szochónál, ezért is lesz külön törvény rá. A lényeg, hogy az egészségügyi hozzájárulás (eho) megszűnik, illetve beolvad a szochóba. És egyúttal újragondolják az adónem kedvezményeit is. Az ehózóknak sem mindegy tehát, hogy mennyi lesz a szocho.

A szociális hozzájárulási adó 2019-ben megfizetett összegének 70,22 százaléka a nyugdíjalapot, 27,31 százaléka az egészségügyi alapot, 2,47 százaléka pedig újként a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot illeti meg, és a NAV utalja majd a bevételekből az alapoknak a pénzt.

Kiemelt kép: Eric Audras / Altopress / AFP

Kategóriák: Friss

500 milliós munkát halászott el Orbán ultipartnerének cége a Századvég elől

2018, június 22 - 13:54

Munkaerőpiaci reform végrehajtását készítik éppen elő az OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.-nél, és ennek gyorsítására átalakítják a foglalkoztatási osztályokat. A reformról annyi derül ki, hogy a szakképzési és felnőttképzési rendszer átalakítására vonatkozik majd, a cél a munkaerőpiaci tartalékok minél hatékonyabb kihasználása.

Az OFA-osztályok átalakítása 20 hétig fog tartani, és 510 millió forintból valósul meg. Ketten pályáztak, és a munkát McKinsey & Company, Inc. Hungary Magyarországi Fióktelepe nyerte el. Maga mögé utasította az udvari beszállítót, a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-t.

A nyertes cég tavalyi mérlege alapján 11,5 milliárd forintos árbevételt ért el összesen és adózott eredménye -1 milliárd forint volt. 2008-ban ők világították át a jegybankot is, dupla pénzért, valamint ők adtak támogatást az MFB döntéselőkészítő munkájához tavaly. 2010-ben két állami kitüntetést is bezsebelhettek a cégnél:

  • A magyar bankrendszer fejlődésének – ezzel összefüggésben a befektetések ösztönzésének – támogatása érdekében végzett sokoldalú munkássága elismeréseként Anthony Gantchev Radev direktor megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét,
  • a cég partnere, Dietz Miklós Gábor pedig az érdemrend tiszti keresztjét érdemelte ki a gazdasági, illetve pénzügyi szektorban végzett elemző, modellező és vezetői tevékenysége elismeréseként.

A bolgár-német-magyar hármas állampolgárságú Antony Radev pályáját az Index vázolta fel,  a rendkívül kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkező közgazdász, Csányi Sándor jó barátja, de időnként ultizik a miniszterelnökkel is. A magyar McKinsey-nél már átadta a stafétabotot az utódoknak, de a nemzeti olajcég, a Mol igazgatóságának és a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségének máig tagja.

Fotó: Thinkstock

Kategóriák: Friss

Őskáosz jöhet július elsején

2018, június 22 - 12:15

Az eredetileg júliusban indult volna a NAV online számlázás, de aztán elcsúsztatták egy évvel, hogy legyen idő a felkészülésre. A NAV szerint most már nem kell tovább halasztani, minden készen lesz.

Mi az a NAV online számla rendszer?

Az online számla rendszerébe annak kell regisztrálnia, akinél vannak/lesznek 100 ezer forintot elérő áfatartalmú számlák. A rendszeren keresztül kell majd beküldeni a számlák adatait, július elsejétől. Ha van számlázóprogram, akkor jó esetben azon keresztül megoldható a dolog, bár a régebbi programoknál kérdéses, hogy fejlesztett-e a szolgáltató. A kézi számláknál sem lehet megúszni a 100 ezer forint feletti bizonylatok NAV-os beküldését.

A számlázóprogramokon dolgozó fejlesztők azonban korántsem ennyire optimisták, szerintük messze nem kész, vagy tökéletes a rendszer. Úgy vélik, kellene még néhány hónap a felkészülésre, egy teljes funkciós tesztidőszak, különben a július elsejei indulás nem lesz egy sétagalopp. Mert nem kiforrott, nem üzembiztosan működő rendszerről van szó, így az indulás előtt egy bő héttel.

Már a regisztráció sem egyszerű

A rendszerből a felhasználók ma annyit látnak, hogy június 18-án indult az éles regisztráció, és úgy tudjuk, ott sem minden zökkenőmentes. Íme a programozói tapasztalatok:

  • Az ügyfelek még a regisztrációt sem tudják megcsinálni, és azt sem nagyon értik, hogy a számlajelentés alapvetően az ő dolguk lesz.
  • Már a NAV regisztráció is megoldhatatlan feladat elé állít egy laikust. Olyan szavakkal dobják meg a felhasználót, mint „XML cserekulcs”, „XML aláírókulcs”.
  • Ez nevetséges. A NAV-os fejlesztők úgy oldották meg a feladatot, mintha rendszert használók mind programozók lennének.
  • Akik elakadtak, a NAV információs vonalát nem tudták elérni, így a mi ügyfélszolgálatunkat terhelték a kérdéseikkel.

Egyébként a  programozók kérdéseire is csak nagy sokára válaszol a NAV. És akkor sem vállalnak felelősséget, hiszen odabiggyesztik mindig, hogy amit írtak, az „szakmai véleménynek számít és kötelező erővel nem bír”.

Rosszul kezdődött, rosszul folytatódott

A szakemberek úgy tudják, a NAV-nál nem indult el időben a fejlesztés, ráadásul 2018. januárjában mindent elölről kezdtek. Ez azt jelentette, hogy a tavaly elkezdett munkákat lehetett a kukába dobni januárban. Van, aki furcsállja, hogy a NAV nem nemzetközileg elfogadott adatcsere-szabványokat használ, hanem saját egyedi formátumot találtak ki, és az nagyon zavaros.

Többen is jelezték, nem egyértelműek, közérthetőek az eljárások, törvények, iránymutatások. Eddig azt tapasztalhatták csak, hogy instabil a NAV rendszere: a bevezetéshez közeledve egyre több a leállás, nem lehet tesztelni sem rendesen. Alapvető hibák vannak az űrlapok kitöltésével is, nem ritka, hogy a rendszer nem enged kitölteni kötelező mezőket, és ugyanolyan instabilan működik mint a beküldés.

Az egyik legutóbbi soron kívüli frissítés az után történt, hogy már harmadik napja nem ment szinte semmi, vagy csak akadozva. A frissítés után pedig ismét sok szolgáltatás nem volt elérhető. A NAV még fejleszt, számos webes funkció nincs kész, a rendszer dugig van hibákkal.

Általános tapasztalat, hogy sokszor nem elérhető a rendszer, és ami eddig pár másodperc alatt ment, az újabban 30 perc alatt se készült el. Mindezt úgy, hogy éles számlázási adatok még nem mennek be a NAV-hoz. Vagyis szó sincs arról, hogy 500 ezer ember alatt megrogyna a rendszer, mert még csak a regisztráció zajlik, annak is az eleje.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Informatikai Intézete Budapesten
Fotó: Beliczay László / MTI Folyamatosan tákolni kell

Még mostanában is előfordult, hogy a NAV fejlesztői olyan szinten nyúltak bele a követelményekbe, hogy folyamatosan tákolni kell a másik oldalon a rendszert.

A programozók szerint a sorrend az kellett volna legyen, hogy

  • a NAV elkészül a rendszerrel, aztán
  • szól a fejlesztőknek, hogy dolgozhatnak a számlázóprogramok felkészítésén (3-6 hónapot adva), majd
  •  a rendszer elindulhatott volna élesben, de tesztjelleggel (újabb 3-6 hónap), hogy mindenki kijavíthassa a rendszerét.

Ehelyett július 1-től jön az őskáosz, valószínűsítik az indulást követő hetekre. Hasonlóan az összes állam által bevezetett rendszerhez (Ányk, ügyfélkapu, cégkapu, stb.). A szakemberek szerint számos hibás program fog kikerülni a felhasználókhoz, s ezek élesben buknak majd ki.

Büntetési moratórium nem lesz, a bírság pedig igen borsos, számlánként 500 ezer forintos lehet. Emiatt van a legnagyobb félelem.

Egy szerver-kliens rendszer akkor van kész, amikor a küldés és fogadás oldal is nonstop 99 százalékos hibamentességgel működik. Messze nem tartunk itt.

Esetleges, hogyan fog működni

De mégis mekkora a baj? A szakemberek szerint alapszinten működni fog, de az is benne van a pakliban, hogy a rendszer

  • mégsem küldi be azt a számlát vagy
  • beküldi, de a NAV-nál nem fogadják be, mert hibás lesz, illetve
  • nem kizárt, hogy a felhasználó gépén nem működik majd az internetes kommunikáció, mert tűzfal, vírusirtó, hálózati eszköz, egyebek blokkolják a küldést.

Mert ahány felhasználó, annyi gép, annyi felhasználási körülmény. Ezeket a hibákat csak több hónapos felhasználói tesztidőszakkal lehetne jól felderíteni, de ez ugye kimarad.

  • Ha feltételezzük, hogy sokaknál probléma lesz az első számlák beküldésével, akkor lehetetlen lesz elérni az ügyfélszolgálatokat és borítékolható, hogy a felhasználók ki fognak csúszni a törvény által előírt időlimitből. Ezért lett volna elvárás, hogy a NAV ne bírságoljon az első pár hónapban.

Szembesítettük a NAV-ot is az őskáoszt vizionáló programozói véleménnyel, de nem reagáltak.

Cikkünk megjelenése után egyik olvasónk küldte be ezt a hasznos linket, itt lehet megnézni, éppen működik-e a rendszer. Az ügyfél rá tud nézni a státuszra és láthatja, hogy megy-e a NAV rendszere vagy sem. Ha nem megy, akkor tudhatja, hogy azért van a hibaüzenet, és nem pedig a számlázónál romlott el valami. Emellett a programozóknak is hasznos, akik számlázót fejlesztenek.

Kiemelt kép: SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP

Kategóriák: Friss

Már rég elfelejtettük a vizes vb-t, de még mindig drágult

2018, június 22 - 11:42

Ismét drágult a FINA 2017. évi Úszó-, Vízilabda-, Műugró-, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság. Most jelent meg a közbeszerzési értesítőben, hogy a Császár-Komjádi Uszoda és a Hajós-Széchy Uszoda felújításához kapcsolódó mérnöki tanácsadói és építési műszaki ellenőri feladatok ellátásánál adódtak pluszköltségek.

Emiatt a munkát elnyerő FŐBER Nemzetközi Ingatlanfejlesztő és Mérnöki Zrt. az eredeti 106,9 millió forint helyett 133,9 milliót számlázhat összesen.

A megrendelő és a kivitelező egyetértettek abban, hogy olyan körülmények tették szükségessé a módosítást, a pluszmunkákat, amelyeket kellő gondossággal eljárva sem lehetett előre látni. És abban is, hogy más további megbízott bevonásával a beruházás gazdasági, illetve műszaki okból nem valósítható meg, illetve a megrendelő számára jelentős hátránnyal, egyenesen a költségek megsokszorozódásával járna.

Kiemelt kép:  MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 

Kategóriák: Friss

Meleg van és foci-vb: ömlik a sör a magyar torkokba

2018, június 22 - 07:57

 Csúcsra jár a termelés és a logisztika is

– mondta a lapnak Schillinger Attila, a Magyar Sörgyártók Szövetségének (MSSZ) elnöke. Mindez előrevetíti, hogy a magyar piacon az elmúlt években tapasztalt 2-4 százalékos növekedés a felső értékhez közelítve maradhat fenn, és folytatódhat a prémiumsörök térnyerése.

Tavaly 105 cég foglalkozott sörgyártással a Nemzeti Cégtár adatai szerint, együtt 145 milliárd forint árbevételt értek el. A sörgyártók szövetsége szerint a tagjaik által befizetett áfa tavaly 21 százalékkal 26,8 milliárd forintra nőtt, az iparág összes adó- és járulékbefizetései pedig meghaladták a 77 milliárd forintot.

A Világgazdaság arról is írt, hogy a söripart csak korlátozottan érintheti a “chipsadó” várható emelése: csupán egyes ízesített sörök és ciderek esetében nőhet a népegészségügyi termékadó.

Fotó: Bielik István / 24.hu

Kategóriák: Friss

Havi másfél millióval emelik meg a közműhivatal elnökének fizetését

2018, június 22 - 07:06

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a jövőben tevékenységi körén kívüli feleknek is adhat támogatást – írta meg a Népszava egy kormányjavaslat alapján. De ennél is nagyobb mozgásteret kaphatnak: bevételeik 40 százaléka helyett csak 30 százalékot kell a központi költségvetésbe fizetniük.

A MEKH korábban fideszes képviselőként tevékenykedő elnöke, Dorkota Lajos bruttó havi fizetését másfélmillió forinttal 4,46 millióra, az elnökhelyettesét pedig 1,2 millióval 2,67 millióra emeli.

A lap szerint az elnök egyszersmind szabadságot kap a hivatalban dolgozók illetménye megállapításában és teljesítményértékelésében is.

Kategóriák: Friss

Számolatlanul költjük a pénzt étrendkiegészítőkre, vitaminokra

2018, június 22 - 06:35

Bérczi István szerint nagyjából ugyanennyit költhettek az internetes, a direkt marketinges vagy a multi-level marketinges vásárlások során is, de ezek összege csak becsülhető.

Az étrend-kiegészítők piacán a vitaminok, az ásványi anyagok, a kalcium- és magnéziumtartalmú készítmények, a csontritkulás elleni termékek és a porcregeneráló termékek a legkeresettebbek, “ezekre fejenként 8-10 ezer forintot költünk” – mondta a Mékisz elnöke.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet hozzávetőleg 15 ezer regisztrált készítmény tart nyilván, ebből 3-4 ezer van ténylegesen forgalomban.

Kép: Thinkstock

Kategóriák: Friss

A BKV-nak nincs plusz 7 milliója az öreg Tatra villamosok felújítására

2018, június 21 - 12:34

Úgy tűnik, a BKV-nál minden nagyon ki van centizve, mert egy összességében 193,5 millió forintosra becsült közbeszerzésnél nincs még 7 millió forint arra, hogy az olcsóbb ajánlattevő munkáját megrendeljék. A Tatra T5C5K2-es típusú villamos jármű elektronika és kontaktor kereteinek átalakítását kellene elvégezni. De pluszforrás híján eredménytelen lett az eljárás.

A munkára amúgy nagy szükség lenne, amit az is jól mutat, hogy gyorsított eljárásban hirdette meg a közlekedési cég járműjavításra szakosodott leánya, a BKV Vasúti Járműjavító Kft.

Az előzmény az volt, hogy az ajánlatkérő tulajdonosa (=BKV) előre nem jelzett, rövid határidejű, váratlan megrendelést küldött a járműjavítónak 2018. márciusában, melyhez az elektronikai keretek javítása elengedhetetlenül szükséges. Az is szerepel az indoklásban, hogy a megrendelés gyors és zökkenőmentes teljesítése elengedhetetlen a tömegközlekedési szolgáltatások zavartalanságának fenntartásához.

De úgy tűnik, 7 millió híján nem lesz zavartalanság.

Kiemelt kép:Balogh Zoltán / MTI 

Kategóriák: Friss

A cégek egy része beszüntetné a cafeteriát

2018, június 21 - 11:51

Az adótörvény tervezetéből kiderül, hogy a kormány alaposan átszabná a munkáltatói juttatások piacát, megszűnne számos juttatás. Illetve meg ugyan nem feltétlenül szűnnek, de a jövőben nem kedvezményesen, hanem csak bérként lehetne utánuk leadózni, ha a cégek továbbra is adnák:

Kinyírja a kormány a cafeteriát Megvágják az adómentes juttatásokat, eltüntetik a korábbi béren kívüli juttatásokat, meg a készpénzcafeteriát.

A cafeteriatrend.hu készített egy gyorsfelmérést (2018.06.20-21. között), hogy megtudja, mit lépnek a cégek válaszul a 2019-re tervezett cafeteriamódosításokra. A kutatás nem reprezentatív, de 559 munkáltató megkérdezésén  alapul, akik ezer-tízezer fős munkavállalói létszámmal rendelkeznek és összesen 207 594  munkavállalót foglalkoztatnak.

Ha a munkavállalói létszám alapján vizsgáljuk a válaszok  megoszlását, akkor az érintettek 14,65 százalékánál azt nyilatkozta a  munkáltató, hogy jövőre megszüntetné a juttatási rendszerét és nem is adna mást  helyette.

A leggyakoribb megoldásként az jelenik meg, hogy a  juttatásokra fordított bruttó összeget a jövő évben is igénybe vehetnék a  munkavállalók, de jövedelemként (=bérként) adózva, illetve SZÉP-kártyán kapnák meg a jelenlegi juttatásokat. Ez  a megoldás az érintett munkavállalók 44 százalékánál várható 2019-re, ha az új  javaslat csomag elfogadásra kerül.

Fotó: Pénzjegynyomda / MTI

Olyan munkáltató is akad, aki megpróbálná megtartani a  juttatások idei nettó értékét. A munkavállalók 8,65 százaléka számíthatna arra  a kutatás alapján, hogy a munkáltatója vállalja jövőre a plusz terheket.

A válaszadó cégek munkavállalóinak 12,5 százalékánál várható az, hogy bár csökkenni fog az idén kapott nettó juttatásainak értéke, de a  terhek egy részét a munkáltató vállalná, így a felek osztoznának majd az  átalakítás miatt növekvő adóterheken.

A kutatásban résztvevő cégek válaszai alapján az érintett  munkavállalók 20,2 százalékánál valamilyen egyéb, most még nem ismert változtatás  várható.

A kutatás eredménye alapján a foglalkoztatók minimális  mértékben vállalnának többlet terheket az átalakítás következtében – foglalja össze  Fata László cafeteria szakértő. Ezzel párhuzamosan a munkavállalók juttatásokból adódó nettó bevétele átlagosan 25-30 százalékkal csökkenhet, ha 2019-ben az  Országgyűlés előtt lévő friss adócsomag szerint alakulna a cafeteria adózása.

Kiemelt kép: Letizia Le Fur / Onoky / Photononstop/AFP

Kategóriák: Friss

Már 326 forint egy euró

2018, június 21 - 10:32

Mint korábban megírtuk, kedden délután átléptünk egy lélektani határt, ugyanis délután 3 óra körül 325 forintot kértek 1 euróért. Az árfolyam utána visszaerősödött kicsivel 324 forint fölé.

Ez a rekord megdőlt csütörtökön, ugyanis délelőtt tízkor már 326 forintot kértek egy euróért, az emelkedés pedig tovább folytatódott, néhány perc múlva már 326,3 volt az árfolyam, írja a hvg.hu.

Már csak egy forintra van a mindenkori történelmi csúcs, a 327,62 forint.

Kiemelt kép: MTI/MTVA/Bizományosi/Faludi Imre 

Kategóriák: Friss

79 millió forint bírságot kapott az Erste Bank

2018, június 21 - 10:26

A Magyar Nemzeti Bank – korábban elfogadott felügyelési ütemterve részeként – átfogó csoportvizsgálatot végzett az Erste Bank Hungary Zrt.-nél, valamint az összevont alapú felügyelet alá tartozó leányvállalatainál, az Erste Jelzálogbank Zrt.-nél, az Erste Lakáslízing Zrt.-nél és az Erste Lakástakarékpénztár Zrt.-nél. A jegybank a csoportvizsgálat során az intézmények működésének 2014. április 1-től 2018. június 6-ig terjedő időszakát tekintette át.

A vizsgálat az Erste Bank pénzügyi szolgáltatási tevékenysége kapcsán megállapította többek között, hogy az egyes belső szabályzatai nem teljes körűen feleltek meg a jogszabályi elvárásoknak. Mulasztások voltak továbbá a bank szabályzat-felülvizsgálati, (hitelkeret-emeléshez kapcsolódó) hitelképesség vizsgálati, értékvesztés-képzési, ügyfélminősítési, fedezetnyilvántartási- és kezelési, illetőleg problémás ügykezelési gyakorlatában, valamint a vállalati hiteladminisztrációt és egyes fogyasztási hitelek szerződéses dokumentációját érintően is.

Jogsértő hiányosságokat tárt fel továbbá a felügyeleti ellenőrzés az Erste Banknál a számvitel, az adatszolgáltatás, a tőkekövetelmény-számítás és a csalásmegelőzés, valamint az informatikai biztonság területén. A jegybank kiemelt fókusszal vizsgálta és szankcionálta a hitelintézet adatszolgáltatási hibáit, és a jövőben is kiemelt szigorral lép fel az e téren jogsértést elkövető piaci szereplőkkel szemben. Emellett problémát talált a vizsgálat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére irányuló tevékenység körében, elsősorban a tényleges tulajdonosok ellenőrzését és a szankciós szűrés megfelelőségét érintően is.

Az MNB az Erste Lakáslízing, az Erste Lakástakarékpénztár és az Erste Jelzálogbanknál egyaránt az informatikai biztonság területén azonosított jogsértő hiányosságokat.

Mindezek következtében a jegybank ma közzétett határozataiban kötelezte az Erste Bankot, az Erste Lakáslízinget, az Erste Lakástakarékpénztárat és az Erste Jelzálogbankot, hogy a feltárt hiányosságokat szüntesse meg, és a felügyeleti intézkedések végrehajtásáról – az intézmények vezető testületei által is megtárgyalt és jóváhagyott – belső ellenőri jelentés megküldésével számoljon be az MNB-nek.

A vizsgálat megállapításai alapján a jegybank összesen 74,4 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki az Erste Bankkal szemben. Ezt különösen indokolttá tette a pénzügyi szolgáltatási tevékenység körében megállapított jogsértések száma, a bank piaci súlya és egyes (huzamosabb ideje fennálló) jogsértések átfogó jellege. Enyhítő körülménynek számított ugyanakkor a bank együttműködő magatartása, illetve a jogsértések kiküszöbölésére tett azonnali és tervezett intézkedései.

Az MNB a feltárt hiányosságok miatt az Erste Lakáslízingre 2,2 millió forint, az Erste Lakástakarékpénztárra és az Erste Jelzálogbankra egyaránt 1,2 millió forint bírságot szabott ki.

Kiemelt kép: MTI/MTVA/Bizományosi/Róka László

Kategóriák: Friss

Mutatjuk, ki mit nyerhet az új adócsomaggal

2018, június 21 - 06:35

Minden idők legtöbb egyszerűsítését tartalmazza – így jellemezte Varga Mihály pénzügyminiszter a friss törvényjavaslatot, mely a jövő évi adóváltozásokat tartalmazza. Nem mondhatni tehát, hogy kifejezetten az adócsökkentések csomagjáról lenne szó, de azért akad benne az is. A minisztérium számításai szerint több százmilliárd forintot hagynak a családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál.

Nem lesz egyszámjegyű szja, de a kétgyerekeseknél több pénz marad

A miniszter jól csomagolta, hogy továbbra is a jövő zenéje az egyszámjegyű (tehát maximum 9 százalékos) személyi jövedelemadó, amit korábban már annyiszor belengetett. Most azzal fényezte a változatlanságot, hogy a kormány továbbra is biztosítja az Európában egyik legalacsonyabb 15 százalékos személyi jövedelemadót és a vállalkozások számára Európa legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adóját.

A családi adókedvezmény idén is emelkedik a kétgyermekeseknél. A jelenlegi 17 500 forint helyett elérik a kitűzött 20 ezer forintot/gyermek/hó. (Vagyis csemeténként 133 333 forinttal csökkenthető az adó- illetve járulékALAP).

Az adó-és járulékkedvezmény teljes érvényesítése minimálbér mellett is lehetséges, egykeresős családnál is, már most is. Összességében ez havi 40 ezer forint pluszt (az idei 35 ezer helyett) jelenthet a kétgyermekes szülőknek, ez 380 ezer családot érint.

Képünk illusztráció
Fotó:Thinkstock

Az egygyermekesek illetve három- vagy többgyermekesek kedvezménye viszont jövőre sem változik. Egy gyermekre megint marad a maximum havi 10 ezer forintos adó- és járulékkedvezmény, három, vagy több gyermekre pedig eltartottanként legfeljebb havi 33 ezer forintnyival lehet lefaragni az adót és a járulékokat.

Szochocsökkentés

Folytatódik a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó mérséklése is. A csökkentés mértéke sem okoz meglepetést: az ígért 2 százalékpont. Így a közteher a mostani 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkenhet jövőre.

Itt azonban nincs megállás, a miniszteri ígéret szerint négy év múlva már csak 11,5 százalék lesz a szocho.

Áfacsökkentés

Bár Varga februárban még azt mondta, nem lesz áfacsökkentés, mégis begyömöszöltek egyet az adócsomagba. Egy újabb alapvető élelmiszer forgalmi adója csökken: az UHT és az ESL tej áfája kerül a legalacsonyabb, ötszázalékos kulcsba. Ezzel a tejek beállnak a legfontosabb élelmiszereknél elkezdett áfacsökkentési sorba a baromfihús, sertéshús, a friss tej, és tojás után.

Viszont úgy tűnik, hiába strapálták magukat a pékek, meg az agrárkamara, a kenyérnél nem lesz áfacsökkentés, a fürdősök is bukták a kérést, és úgy tűnik, a szállodások is hoppon maradnak, hiába lett Orbán Ráhel turisztikai tanácsadó. Bár ki tudja. Ez még csak tervezet.

Arra sem találtunk utalást, hogy esetleg mégis szándékában lenne a kormánynak meghosszabbítani a kedvezményes (5 százalékos) lakásáfa-időszakot, ami jövő év végén lejár.

Olcsóbb lesz a nyugdíjasok foglalkoztatása

A nyugdíjas munkavállalók, illetve az őket foglalkoztató vállalkozók is jobban járnak jövőre, ugyanis az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már csak a 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni. Szochot, egészség- és nyugdíjjárulékot már nem. Amivel tulajdonképpen eltörli a kormány a nyugdíjas szövetkezeteknek nyújtott adóelőnyt.

Jelenleg mintegy 70 ezren dolgoznak nyugdíj mellett. A kormány abban bízik, hogy a kedvező adószabályok miatt jövőre jelentősen megnő ez a szám. Na ja, égető a munkaerőhiány.

Megszűnő adók + 1 új

A javaslat szerint 2019-től már nem kell senkinek 75 százalékos különadót, hitelintézeti különadót vagy kulturális adót fizetnie. Hogy pontosan mit takarnak ezek a megnevezések, azt már dekódoltuk:

Kampec a pornóadónak és a pofátlan végkielégítések adójának Meg még három köztehernek.

A baleseti adó, és az eho (egészségügyi hozzájárulás) is megszűnik, az előbbi a biztosítási adóba, az utóbbi a szociális hozzájárulási adóba olvad. A beolvasztással Varga szerint egyre jobban járhatnak, akiknek ehós jövedelmük van.

És mivel a kormány továbbra is nagyon orrol a bevándorlókra, behozzák a bevándorlási különadót, amivel e bevándorlást segítőket büntetnék.

Vállalkozóidomítás

Jövőre kedvezőbb lesz a felsőhatár-számítási szabály is. Így ha valaki például a minimálbér dupláját keresi, annak nem kell az osztalék után szociális hozzájárulási adót fizetnie. Az elképzelés szerint az új szabály tetszeni fog azoknak a vállalkozóknak, akik nem a minimálbérre jelentik be magukat. Hát, egy próbálkozásnak ez is elmegy.

Chipsadó? Na, az nem csökken

Jövőre újabb adópolitikai eszközök segíthetik az egészség megőrzését és védelmét a kormány tálalásában. Lefordítva: 2019-től az egészségügyi kockázatot jelentő ételeknél, italoknál (pl. cukros üdítők, chipsek, csokoládék, szeszes italok) átlagosan 20 százalékkal nő a népegészségügyi termékadó, közismert nevén a chipsadó mértéke. Aminek persze nagyon nem örültek a szakmai szervezetek.

Hogy melyik termék adója mennyire emelkedik, azt már összefoglaltuk.

Fotó: Thinkstock Kivégzik a cafeteriát

Jelentősen megnyírbálnák a cafeteriarendszert, ami számos áldozattal fog járni:

Kinyírja a kormány a cafeteriát Megvágják az adómentes juttatásokat, eltüntetik a korábbi béren kívüli juttatásokat, meg a készpénzcafeteriát.

Az indoklás nem mentes az ellentmondásoktól sem:

  • bonyolult volt eddig a cafeteria, és sok adminisztrációval járt (ebben azért van valami),
  • a kisebb cégek jellemzően egyáltalán nem fizetnek béren kívüli juttatásokat a foglalkoztatottjaiknak,
  • a vállalkozások kérésének engedve jövőre a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem,
  • a kormány álláspontja az, hogy munkáért munkabér jár mindenkinek, amely nem helyettesíthető semmilyen utalvánnyal.

Nekünk a négyes pont nemigen jön össze a kettessel, meg a hármassal.

Átszabják a szocho-kedvezményeket

A vállalkozások segítése érdekében a szociális hozzájárulási adó kedvezményrendszerét is átalakítja a kormány. Új kedvezményként jelenik meg a munkaerő-piacra belépők kedvezménye, amely a pályakezdők, a tartós munkanélküliek és az anyasági ellátások után visszatérők mellett a korábban inaktív munkavállalók számára is elérhető lesz.

Jövőre az adatszolgáltatás iránya is megfordul: a meglévő adatok alapján a NAV fogja értesíteni a vállalkozót, hogy melyik dolgozója után vehet igénybe adókedvezményt. Ha ez jól működik, akkor valószínűleg olyanok munkáltatókhoz is eljuthat a kedvezmény, akik eddig nem tudtak róla, vagy macerásnak érezték az igénylést.

További kedvező változás, hogy a kedvezményeket már nemcsak 100 ezer forintig, hanem a mindenkori minimálbér összegéig lehetne érvényesíteni.

És mivel az új foglalkoztatást bővítő struktúra támogatja a pályakezdőket, megszűnik a 25 év alattiak után járó automatikus kedvezmény. A másik lényeges szerkezeti változás az 55 éven felüliek foglalkoztatásának támogatását érinti, amelyet többek között azért sem tartanak szükségesnek fenntartani jövőre, mert mint írtuk, a nyugdíjasok foglalkoztatása után egyáltalán nem kell szochót fizetni.

De mi lesz az 55 és 64 év közöttiekkel? (Jövőre 64 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár.) Utánuk jelenleg kaphat szochotámogatást a munkáltató, jövőre viszont ezek szerint nem. Illetve csak akkor, ha tartós munkanélküliként, vagy inaktívként veszik fel őket. Mi lesz a munkahelymegtartás céljával? Márpedig az 50 pluszosok a tapasztalatok szerint nagyon nehezen tudnak elhelyezkedni. Őket akkor eztán nem segítik?

Adócsökkentés még

Mindezek mellett csökken a motorkerékpárok regisztrációs adója. Az elektromos és hibrid meghajtásúakra nulla forint lesz az adó, 80 köbcentig 15 ezer forint, aztán egészen 230 ezer forintig megy, ami már a 901 köbcenti feletti járgányokra áll.

Az online fizetések ösztönzése érdekében pedig 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól.

Beszántják lassan az evát

A javaslat rögzíti, hogy az egyszerűsített vállalkozói adót utoljára 2018. december 20-ig lehet választani, ezt követően erre nem lesz lehetőség. Az evázók száma évről évre csökkent egyébként, egyrészt az adózási feltételek változása, másrészt feltehetőleg a kedvezőbb adózású kisadózás (=kata) miatt.

Kiva 1 milliárdig

A kisvállalati adónál az értékhatárok válnak kedvezőbbé, azaz a jelenlegi 500 millió forint helyett 1 milliárd forintra nő az árbevételi, illetve mérlegfőösszegre vonatkozó köszöb. Így a jövő évtől akkor lehetne kivát választani, ha:

  • az átlagos statisztikai állományi létszám az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt;
  • az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 1 milliárd forint időarányos részét;
  • az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adó- és vámhatóság véglegesen nem törölte;
  • üzleti évének mérlegforduló napja december 31.;
  • az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot.

+ Jövőre az adóhivatal a kifizetők adatszolgáltatását alapul véve az egyéni vállalkozóknak is szja-bevallási tervezetet készít.

És hogy mi a végső mérleg az adózással kapcsolatban. Ez a költségvetési törvényjavaslatból derült ki:

Súlyos százmilliárdokkal több adót fog lehúzni rólunk a kormány 300 milliárddal több adót akar a kormány beszedetni a lakosságtól.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 

Kategóriák: Friss

Kampec a pornóadónak és a pofátlan végkielégítések adójának

2018, június 20 - 13:55

Öt adófajta szűnik meg jövőre – jelentette be a pénzügyminiszter a jövő évi adótörvény tervezetének benyújtásakor. A tervezet szerint 2019-től már nem kell senkinek fizetnie

  • 75 százalékos különadót (Egy 2010-es törvény alapján ezt az adót a költségvetési szerveknél dolgozók illetve a parlamenti képviselők, polgármeseterek és helyetteseik fizethették a pofátlannak ítélt végkielégítések után, 2018-ra 900 millió bevétellel terveztek ezen a címen a költségvetésben.);
  • hitelintézeti különadót (Leánykori nevén bankadót, amelyet 2010 óta kellett fizetni, igaz, azóta már csökkent az adókulcs, tavaly már csak évi 0,05 százalékos terhet jelentett, 50-52 milliárd forint bevétel volt belőle.), illetve
  • kulturális adót (Ismertebb nevén pornóadó, amivel 2012-től a pornográf tartalmú termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, illetve az erotikus tartalmú telefonszolgáltatást adóztatják. Az árbevétel után 25 százalék a sarc, 120 millió forintot hozott a felhasználó Nemzeti Kulturális Alapnak.).

A baleseti adó, és az eho (egészségügyi hozzájárulás) is megszűnik, vagy inkább fogalmazzunk úgy, hogy „átalakul”.

  • A baleseti adó a biztosítási adóba olvad be,
  • az egészségügyi hozzájárulás pedig a szociális hozzájárulási adóba.

Utóbbi  változás abba a tervbe illeszkedik, hogy 2019-től új, önálló szociálishozzájárulásiadó-törvényt vezetnek be, aminek a tervezete már szintén megjelent. Ebből derül ki többek között, hogy szinte kivétel nélkül eltörölné a kormány a nyugdíjasok foglalkoztatásának közterheit.

Varga Mihály a törvény benyújtásakor kitért rá, hogy a csökkenő szociális hozzájárulási adóval négy év múlva – amikorra a jelenlegi 19,5 százalékról akár 11,5 százalékra mérséklődhet az adókulcs – sokkal jobban járnak az ehós jövedelmet szerzők.

Kiemelt kép: MTI Fotó: Balogh Zoltán.

Kategóriák: Friss

Eltörlik a nyugdíjasok után fizetendő adókat

2018, június 20 - 12:40

A munkaerőhiány egyre égetőbb, és a kormány már többször kinyilvánította, szeretnék, ha minél több nyugdíjas érezne kedvet visszatérni munkahelyre. A jövő évi adótörvény tervezetéből, illetve a szociális hozzájárulási adóról szóló új törvénytervezetből (amelyeket most nyújtottak be) már látható, hogyan segítené elő mindezt a kormány. Több ponton is kedvezne a nyugdíjasokat alkalmazó cégeknek, és a nyugdíjas munkavállalóknak is.

A saját jogú nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatása (munkaviszony) után nem kellene a jövő évtől

  • sem szociális hozzájárulási adót (szocho),
  • sem szakképzési hozzájárulást (1,5%)

fizetniük a munkáltatóknak.

A szociális hozzájárulási adó jelenleg 19,5 százalék, jövőre 17,5 százalék lesz. Eddig az 55 év felettiek foglalkoztatásához lehetett 50 százalékos mérséklést is kapni az adóból, de csak havi bruttó 100 ezer forintig. Vagyis ezzel a módosítással a munkáltatók jövőre 8,75-17,5 százalékot spórolhatnak, ha nyugdíjas munkavállalót vesznek fel.

Ezzel gyakorlatilag lenullázza a kormány a nyugdíjas szövetkezeteknek adott adóelőnyt. Hiszen jelenleg csak a nyugdíjas szövetkezeteknél foglalkoztatottak után nem kell szochót és szakképzési hozzájárulást fizetni a nyugdíjas munkaviszonyosok után.

Maguknál a nyugdíjas munkavállalóknál is legalább ilyen gáláns az adókönnyítés, hiszen a jövő évtől a saját jogú munkaviszonyos nyugdíjas mentesül

  • a természetbeni egészségbiztosítási járulék (7%) és
  • az egyéni nyugdíjjárulék (10%)

megfizetése alól is. Vagyis csak az szja-t (15%) kell majd levonni a nyugdíjas munkavállaló béréből. Pont, mint a nyugdíjas szövetkezeteknél, vagyis itt is megszűnik az eddigi adóelőny.

Százezer forintra vetítve:

  • a munkáltatónak 8750 / 17 500 forinttal lesz kevesebb a havi közterhe,
  • a nyugdíjas munkavállaló pedig 17 ezer forintot nyerhet, mert ennyivel kevesebbet vonnak le a béréből.

A szabályok vonatkoznak a nyugdíjas egyéni és társas vállalkozók munkaviszonyos foglalkoztatására is.

Marad a kereseti plafon?

Egy valamiben úgy tűnik, nem szűnik a szigor, nem változtat a kormány: nem találtunk a tervezetekben utalást arra, hogy esetleg eltörölnék a kereseti összeghatárt. Ez alapján jelenleg a legkisebb munkabér (=minimálbér) tizennyolcszorosáig, azaz idén évi 2,484 millió forintig járható az, hogy valaki a nyugdíja megtartása mellett munkaviszonyban pénzt kereshessen. E fölött szüneteltetni kell a nyugdíj folyósítását az év végéig.

És úgy tűnik, megmarad a közszférában a „munkabér vagy nyugdíj” korlátozás is.

Ennyiben fog tehát csak hátrányt jelenteni, ha valakit nem nyugdíjas szövetkezeten keresztül foglalkoztatnak.

Kiemelt kép: Evgeny Yepanchintsev/Sputnik/AFP

Kategóriák: Friss

Rohamosan nő a sávszélesség iránti vágy

2018, június 20 - 11:45

Az ötödik generációs mobilhálózatok (5G), a mesterséges intelligencia (AI), az okosvárosok terjedése vagy az önvezető autók a közeljövőben a mindennapok részévé válhatnak, nem beszélve azokról az innovációkról, amelyeknek a fejlesztését még csak ma kezdték, és 8-10 év múlva fogják átrendezni a világot.

Mindennek a hatása egyértelműen látható a piacon: a nagykereskedelemben nő a sávszélesség igény, fix és mobil területen egyaránt. 2017-ben még átlagosan havi 1,4 gigabájt adatforgalom jutott egy magyar mobil internetezőre, ami 3-4 éves távlatban a tízszeresére is megnőhet. Finnországban ez a mutató már átlépte a 10 gigabájtot – emelte ki Barta Attila az Invitech szakmai blogján megjelent interjúban.

Kereskedelem nagyban

Az Invitech bevételeinek mintegy ötöde származik a hazai nagykereskedelmi értékesítésből. Az infokommunikációs cég partnerei ezen a területen elsősorban mobilszolgáltatók, kábeltévék és fix vezetékes szolgáltatók.

Barta Attila

„A vállalaton belül az általam vezetett igazgatóság tartja a kapcsolatot a többi nagy távközlési szolgáltatóval. Nem csupán arról van szó, hogy a saját szolgáltatásainkat szeretnénk értékesíteni részükre, hanem mindenféle partneri kapcsolat, együttműködés kialakítása, ápolása is idetartozik. Természetesen nem titok, hogy a fő célunk az eladás, de számos olyan helyzet is van, amikor mi vásárolunk a partnereinktől, illetve egyes témákban együttműködünk, miközben más területen pedig versenyzünk egymással” – mondta az igazgató.

„Régóta vagyok a cégnél, annak idején szinte nulláról kezdtünk építkezni, és az évek során több tulajdonosváltás is lezajlott. Elmondhatom, hogy az idők során sikerült egy jó belföldi nagykereskedelmi rendszert kialakítanunk, piacvezetők vagyunk a mobilszolgáltatóknál és a kábeltévé szegmensben is. Mindegyik szegmensnél más az igényszint, a hozzáállás, ráadásul még az egyes területeken belül is eltérően viselkedhetnek a különféle méretű, típusú cégek. Mi az ügyfélre szabott megoldásokkal megfelelünk ennek, ugyanakkor mégis van egy egységes irány, amit képviselni tudunk” – fejtette ki a szakember.

A további érdekességeket is tartalmazó teljes interjút itt olvashatja el.

Kiemelt fotó: Thinkstock

Kategóriák: Friss

Senki nem tudja, Varga Mihály hogyan tüntetné el a sárga csekkeket

2018, június 20 - 11:36

Varga Mihály pénzügyminiszter már egy hónapja bejelentette, hogy likvidálnák a sárga csekket párhuzamosan az egyre bővülő készpénzforgalom megfékezésével. A minisztérium és a kormány nem először nyilvánítja ki a készpénzforgalom csökkentésének szándékát, ennek ellenére egyre több bankjegy van forgalomban: idén áprilisban 5343 milliárd forintnyi forgott, 2011 elején még csak 2312 milliárd forint, azaz fele ennyi sem. Márpedig a készpénzezés sokba kerül.

De hogyan kívánja elérni Varga Mihály, hogy eltűnjenek a sárga csekkek?

  • Betiltja x idő múlva a használatukat?
  • Újabb büntetőadót vet ki rá, vagy emeli a tranzakciós illetéket?
  • Előírja, hogy először az állami szolgáltatók (például a Nemzeti Közművek) x idő múlva ne használjanak csekket?
  • És vajon csak a sárga csekkeket kívánják elüldözni, vagy a közműdíjak fizetésére nemrégiben bevezetett fehér csekkeket, és esetleg a lakossági pénzküldésre való rózsaszíneket is?
  • Mikorra realizálódhat ez a terv?

Az is legalább ennyire érdekes kérdés, hogy a készpénzforgalom visszaszorítását hogyan képzelik, különösen hogy van a havi kétszeri ingyenes készpénzfeltvét, ami kifejezetten felhívás a keringőre. És bevezetése óta még több kápé forog. Arról már olvashattunk, hogy a kártyás vásárlások szélesebb körű terjedése érdekében támogatást kaphatnak az üzletek a POS-terminálok telepítéséhez, és hogy tavalyra több mint 30 ezer készülék telepítését vállalták a bankok. De mit vetnének be még?

  • Eltörölnék talán a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel lehetőségét?
  • Vagy emelnék a készpénzfelvétel tranzakciós illetékét?
  • Eltörölnék az elektronikus fizetési módoknál az illetéket?

A bankok már szorgalmazták az illeték csökkentését. A minisztérium nem segítettek nekünk abban, hogy megtudjuk, mire kell számítanunk – egy hónap alatt sem válaszoltak kérdéseinkre. Viszont az adótörvény tervezetéből annyi kiderül, hogy az elektronikus fizetés erősítése és ezzel párhuzamosan a készpénzhasználat csökkentése érdekében a módosítás

tranzakciónként 20 ezer forintig minden lakossági átutalást mentesít a pénzügyi tranzakciós illeték alól.

A sárga csekkekkel kapcsolatban azonban nincs infó. Érdeklődtünk a csekket használó szolgáltatóknál is, hátha ők már tudnak valami kézzelfoghatót.

Fotó: Kovács Tamás / MTI A Nemzeti Közművek pártolja a digitális megoldásokat

Az állami cégek hárítottak, illetve oda irányítottak minket, ahonnan nem jött válasz. Közülük a Nemzeti Közművek azt írta, hogy elkötelezettek a digitális, környezetkímélő, papírmentes számlázás, az elektronikus ügyintézés bevezetése és minél szélesebb körű terjesztése mellett. Mivel egyszerűnek és biztonságosnak tartják. Náluk van már elektronikus számla, online ügyfélszolgálati rendszer, mobilapplikáció, amelyeket fizetésre is lehet használni. Náluk az ügyfelek egyébként fehér csekket kapnak, de egyre többen választják a papírmentes számlázást.

A szemétdíjszámlázást intéző Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordinálási és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) nem adott semmilyen támpontot csekkügyileg.

A Magyar Postától annyit tudtunk meg, hogy a csekkes befizetések darabszáma az elmúlt években csökkent, de csak 1-2 százalékkal, az összérték érték pedig alig változott.Szerintük a csekkek mennyiségét a befizetési megoldások (hagyományos, automatás, és mobilalkalmazásos) önmagukban nem befolyásolják.

A postának eléggé fájna

Belenéztünk a posta éves jelentéseibe, a 2014-esben azt írják, hogy pénzforgalmi szempontból a sárga és fehér csekk meghatározó termék, de csökkent a mennyisége. 2015-ben szintén arról számoltak be, hogy bár továbbra is népszerűek a csekkbefizetés, kevesebb lett mennyiségre. A csökkenés lassult, mert új fizetési módokat vezettek be, például a QR-kódos mobilplatformos iCsekkes és a bankkártyás csekkfizetést, illetve a csekkautomatákat, a legfrissebb, 2016-os jelentésben pedig a csoportos beszedési megbízást, és egyéb elektronikus elfogadási lehetőségeket (például átutalás) említették meg.

2016-ban

  • 2207 milliárd forintnyi volt a csekkforgalom (ebből már 18 százalék feletti volt a bankkártyás fizetés), és
  • 3354 millió forint ment át a csekkautomatákon.

A postákon, bevásárlóközpontokban és kormányhivatalban összesen 29 csekkautomata üzemel, ezenkívül postai üzemeltetésben van további 89 készülék Príma (64) és Rossmann (25) üzletekben. Többségüket a fővárosban és Pest megyében, illetve nagyvárosokban telepítették. Csekkautomatákat telepített a Tesco is, 2015-től, versengve a postával. Azonban őket hiába kérdeztük, mit szólnak a csekkeltüntetési tervhez. Ha nem lesz csekk, nyilván az automaták is feleslegessé válnak majd.

A posta mintegy a sárga csekkek védelmében megjegyezte, hogy azokat megszokták és szeretik az ügyfelek. Sokan ragaszkodnak a feladóvevényhez, mert azzal tudják igazolni a befizetést. Nem mintha egy átutalás ténye nem maradna meg a banki kivonaton.

Fotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre Az idősek ragaszkodnak hozzá leginkább

A többi megkérdezett szolgáltatót sem avatta be a minisztérium a csekkeltüntetési tervekbe. Viszont mindnyájan támogatják a digitális fizetési megoldások terjedését, ösztönzését. S bár arról számoltak be, hogy egyre több ügyfél fizet elektronikusan, de még mindig elterjedt, vagy egyenesen a legnépszerűbb a sárga csekkek használata.Éppen emiatt okozhat nehézségeket a hungarikumnak számító sárga csekkek likvidálása.

A Telenor például megemlítette, többek között

  • az idősebb korosztály ragaszkodik a csekkekhez,
  • és több településen jelenleg ez az egyetlen készpénzes számlafizetési lehetőség.

Úgy vélik, a még nem ismert új szabályokhoz alkalmazkodva azért a ma még csekkező ügyfeleknek minden bizonnyal tudnának megoldást nyújtani. De bizonyos szegmensekben ez több erőfeszítést igényelne. A Magyar Telekom szerint is feladatot ró majd a szolgáltatókra a csekkes fizetési mód kivezetése, leginkább a rendszerek felkészítésénél és az ügyfelek tájékoztatásánál.

Hogy mi lesz a tervből egy olyan országban, ahol maga a miniszterelnök is csekken fizet?

Kiemelt képünkön: Horváth Tamás gépmester ellenőrzi a sárga csekkeket a Magyar Posta elektronikus posta központjának (EPK) borítékoló gépén. Fotó: Soós Lajos / MTI

Sárga csekken fizette be Orbán a 345 ezres kampánybüntetést A büntetést azért kapta a miniszterelnök, mert óvodában kampányolt.
Kategóriák: Friss

Kinyírja a kormány a cafeteriát

2018, június 20 - 10:24

A különböző munkáltatói juttatásokat erőteljesen megnyirbálná jövőre a kormány, derül ki az adótörvény tervezetéből. Mindegyik juttatási típust átszabják.

Egyes meghatározott juttatások

Megszűnik az a lehetőség, hogy a munkáltató belső szabályzat alapján vagy minden munkavállalónak azonos formában és mértékben adhasson bármilyen juttatást a kifizetőt terhelő magasabb (jelenleg 40,71 százalékos) közteher megfizetése mellett.

2019-től egyes meghatározott juttatás maradhat például:

  • az önkéntes biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összeg,
  • a munkavégzéshez szorosabban kapcsolódó juttatások, mint például a cégtelefon magáncélú használata, a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás, valamint
  • az olyan ingyenes vagy kedvezményes esemény keretében termék vagy szolgáltatás formájában juttatott bevétel, ahol nem állapítható meg egyértelműen, hogy ki és milyen arányban részesül az egyes szolgáltatásokból.

Viszont a 2016. december 31-ig béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat (iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, önkéntes biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, Erzsébet-utalvány), amelyeket most szintén egyes meghatározott juttatásként lehetett biztosítani, jövőre már nem lehet adni juttatásként.

Béren kívüli juttatások

Ebben a csoportban jelenleg a SZÉP-kártya és a tavaly bevezetett készpénzcafeteria található, 34,22 százalékos adóteherrel. Utóbbi juttatás teljesen megszűnik.

A SZÉP-kártyára vonatkozó szabályok nem változnak, maradnak a keretösszegek (összesen 450 ezer forint a három alszámlára, illetve maximum 200 ezer forint a költségvetési szerveknél), és az sem változik, hogy a keretösszeg feletti rész egyes meghatározott juttatásnak számít.

Négyszínnyomtatással készült, a Magyar Kereskedelmi Bank (MKB) által kibocsájtandó Széchenyi Pihenõkártya (SZÉP-kártya) papírívei a Pénzjegynyomdában.
MTI Fotó: Pénzjegynyomda Adómentes juttatások

Jó pár adómentes juttatás is áldozatul esik, ezeknél megszűnik az adómentesség (és értelemszerűen eltörlik az adómentesség feltételeit is):

  • a lakáscélú munkáltatói támogatás,
  • a mobilitási célú lakhatási támogatás,
  • a kockázati biztosítás más személy (így a munkáltató) által megfizetett díja,
  • az idén újként behozott diákhiteltörlesztés megfizetéséhez adott munkáltatói támogatás,
  • és meglepetésre a sportrendezvényre szóló belépők sem kaphatóak többé adómentesen, valamint a kultúrautalványok sem.

Az ismertebb elemek közül az óvodai, bölcsődei térítés munkáltatói támogatásának adómentessége maradna meg.

A változtatásokat Varga Mihály pénzügyminiszter az adótörvény benyújtásakor azzal indokolta, hogy túl bonyolult volt a cafeteriarendszer, és emiatt számos kritika érte. A jelenlegi szisztéma jelentős adminisztrációs teherrel jár, így a kisebb cégek jellemzően egyáltalán nem fizetnek béren kívüli juttatásokat a foglalkoztatottjaiknak, ezért – a vállalkozások kérésének engedve – marad jövőre a SZÉP-kártya az egyetlen kedvező adózású cafeteriaelem. Az egyszerűsítés mellett

a kormány álláspontja az, hogy munkáért munkabér jár mindenkinek, amely nem helyettesíthető semmilyen utalvánnyal– jelentette ki Varga Mihály hozzátéve, hogy a lehető legnagyobb összegű béremelést számos adó- és munkajogi intézkedéssel segíti a kormány.

Varga Mihály pénzügyminiszter beszél, miután benyújtotta a 2019-es, a biztonságos növekedés költségvetésérõl szóló törvényjavaslatot Kövér Lászlónak, az Országgyûlés elnökének (j) az Országház Gobelin termében
Fotó: Kovács Tamás / MTI Változik az adóteher is

Egyetlen jó hír van csak, hogy csökkenhetnek a közterhek. Az egyedüliként megmaradó béren kívüli juttatásnál, vagyis a SZÉP-kártyánál nem kell többé alkalmazni az adóalapra az 1,18-as szorzót, ami azt jelenti, hogy csökken a közteher. Jövőre változás még, hogy az egészségügyi hozzájárulás beleolvad a szociális hozzájárulási adóba (szocho). A szocho pedig 19,5 százalék helyett 17,5 százalékos lesz. Feltételezésünk szerint így alakulhatnak az adóterhek:

  • A SZÉP-kártyánál a jelenlegi (még 1,18-as adóalapra számított) 34,22 százalék helyett jövőre 29 százalékos lehet az adóteher (14% eho/szocho + 15% szja).
  • A megmaradó egyes meghatározott juttatásokra a jelenlegi 40,71 százalék helyett 38,35 százalék lehet a közteher (1,18-as alapra 17,5% eho/szocho + 15% szja).

Kiemelt kép: Mónus Márton / MTI

Kategóriák: Friss

Ezekre figyelmeztet a NAV az online számláknál

2018, június 18 - 21:56

Függetlenül attól, hogy a számlát számlázó programmal vagy kézzel állítja ki valaki, mindenképpen regisztrálnia kell az Online Számla rendszerben, hogy az adatszolgáltatást el lehessen végezni. Mostantól elérhető a regisztrációs felület: https://onlineszamla.nav.gov.hu/regisztracio.

A regisztrációt annak kell elvégeznie, aki az adott vállalkozás nevében a NAV előtt törvényes képviselőként vagy állandó meghatalmazottként eljárhat.

Elsődleges felhasználó

Az Online Számla aloldaláról két kattintással az Ügyfélkapu bejelentkezési oldalára érkezik az, aki a vállalkozást képviseli, és aki sikeres azonosítás után megkezdheti a regisztrációt. Ennek eredményeként, a regisztrációt végző személyéhez kapcsoltan létrejön egy elsődleges felhasználó, aki az adott adózó ügyeiben a webes felületen teljes körű intézkedési joggal rendelkezik.

A NAV nem halaszt, július elsejétől kötelező az online számlázás Nem lesz büntetlenségi moratórium sem, de nem a büntetésre megy rá az adóhatóság. Technikai felhasználó

A számlázó programmal történő adatküldéshez az úgynevezett technikai felhasználót is létre kell hozni, amihez egy jelszó megadása, illetve a jogosultsági szint beállítása szükséges. Ez biztosítja azt, hogy az adatszolgáltató számlázó programja a számlák adatait emberi beavatkozás nélkül, időben és szabályosan továbbíthassa az adóhatósághoz. A technikai felhasználó regisztrálása után lesznek hozzáférhetők a számlázó program és a NAV szervere közötti kommunikációhoz szükséges további technikai elemek (felhasználónév, xml aláírókulcs, cserekulcs).

Másodlagos felhasználók

Lehetőség van arra, hogy egy gazdálkodó szervezeten belül ne csak a törvényes képviselő férjen hozzá a rendszerhez. Létrehozhatók másodlagos felhasználók, akik jogosultságuknak megfelelően használhatják a rendszert. Ezeket a jogosultságokat az elsődleges felhasználó határozza meg számukra, például számlatömböt, azaz kézi számlát használó vállalkozások számláit feltölthetik; lekérdezéseket végezhetnek.

Regisztrálni július elseje után is lehet, de legkésőbb az első adatszolgáltatással érintett számla kiállításáig el kell végezni a műveletet.

A korábbi, tesztrendszeri regisztráció nem elegendő, mert az csak a tesztelés lehetőségét biztosítja.

Így kérhet segítséget
  • A rendszerről szóló információk, a regisztráció menetét bemutató leírás és videó, a gyakori kérdésekre adott válaszok a NAV honlapjáról elérhető Online Számla aloldalon találhatók: https://onlineszamla.nav.gov.hu.
  • A regisztrációval kapcsolatban technikai segítség kérhető az Infóvonalon: 1819-es telefonszám, 7. menüpont, 2. almenüpont – Informatikai segítségnyújtás.
  • Vagy írhat a hatóságnak a nav.gov.hu/nav/e-ugyfsz/levelkuldes funkciónál a „Számlaadat-szolgáltatás, informatikai problémák” tárgy kiválasztásával.
  • Videóbemutató: https://onlineszamla.nav.gov.hu/regisztracio/start

Kiemelt fotó: Thinkstock

Kategóriák: Friss