Skip to Content

FN - Híradó helyett

Tartalom átvétel
Friss hírek - Tiszta tartalom
Frissítve: 8 perc 32 másodperc

Már csak két hétig fizethetünk a régi ezressel

2018, október 17 - 17:09

2018. október 31-én a Magyar Nemzeti Bank bevonja a forgalomból a régi – 2017 előtt kibocsátott – 1000 forintos bankjegyeket, így a bevonási határnap után azokkal már nem tudunk majd fizetni, mivel a kereskedők nem kötelesek elfogadni a régi, bevont címleteket. Így 2018. november 1-től már csak az idén márciusban megjelent, megújított 1000 forintos bankjegyek lesznek használhatók.

Fontos tudni, hogy a bevonási határnapig, azaz 2018. október 31-ig még be nem cserélt régi 1000 forintos bankjegyek nem veszítik el értéküket, mert minden bank- és postafiókban három évig, a jegybankban pedig húsz évig díjmentesen beválthatók – azonos címletű ­– törvényes fizetőeszközre.

Az 1000 forintos bankjegyek cseréje kedvező ütemben halad, 2018. október 13-ig az 1000 forintos bankjegyeknek már 80 százaléka már megújított címletre cserélődött.

Az MNB felhívja minden olyan parkoló- menetjegy- ital- és áruautomata üzemeltető figyelmét, hogy – akik eddig még nem tették meg, azok –haladéktalanul készítsék fel berendezéseiket az új 1000 forintosok elfogadására annak érdekében, hogy a lakosság az új bankjegyekkel is zökkenőmentesen használhassa ezeket az automatákat.

A forint bankjegyekkel kapcsolatos változásokról, illetve a bevont fizetőeszközök átváltásával kapcsolatos tudnivalókról az MNB honlapjának Bankjegy és érme oldalán további naprakész, részletes információk érhetők el (https://www.mnb.hu/bankjegy-es-erme).

Kategóriák: Friss

Lakástakarék: új támogatási rendszert javasolnak a társasházaknak

2018, október 17 - 17:01

A társasházaknak hatalmas veszteséget jelent a lakástakarékok beszántás, mint megírtuk, az egyetlen lehetőséget vették el ezzel tőlük, hogy a szükséges felújításokra valót képesek legyenek előteremteni:

A lakástakarék miatt ki fognak nyírni pár közös képviselőt A társasházak bukják a legnagyobbat az állami támogatás megvonása miatt.

Kaplonyi György, Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének elnöke már akkor jelezte a 24.hu-nak, hogy  egy javaslatot dolgozott ki, hogyan kaphatnának mégis állami segítséget. Azonban részleteket még nem közölt. Azóta felkerült weboldalukra a javaslat, amit nyílt levélben juttattak el a lakástakarékok beszántását kezdeményező Bánki Erik fideszes képviselőnek. Mintegy 1 200 000 társasházi, lakásszövetkezeti lakás lakója nevében kérte, fontolják meg egy új, kifejezetten rájuk szabott támogatási rendszer felállítását. Ennek

alapja lehetne a társasházi lakások négyzetméter utáni havi befizetése, és működtethetné állami bank, vagy akár jegybanki alapítvány is.

Íme, mit javasolnak a társasházak:

Tisztelt Képviselő úr!

A gyors lakástakarék-pénztári törvénymódosítással a társasházak, lakásszövetkezetek felújítási alapjainak kezelését hozták nehéz helyzetbe.

Nem kívánunk vitatkozni érveikkel, biztosan volt, aki luxusberuházásokra használta az állami támogatást (de nem ez volt a jellemző), és a lakáskasszák tettek szert profitra működésük alatt. Viszont a társasházak egy jól működő rendszert kaptak a felújítási alapjuk kezelésére.

Olyan érzésem van, hogy a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntötték.

Kérjük Önöktől, mint országgyűlési képviselőktől, keressenek lehetőséget arra, hogy egy korrekt állami támogatási rendszer működhessen a társasházak felújításának segítése érdekében. A CSOK és a NOK nem a felújításra van kialakítva, hanem lakásvásárlásra. Az sem lenne jó ötlet, ha a CSOK rendszerébe lenne beépítve a társasházi felújítások támogatása. A most is bonyolult szabályozás csak még összetettebbé válna.

  • Szükség lenne egy önálló társasházi, lakásszövetkezeti támogatási rendszerre.

Ebbe a rendszerbe nem kell föltétlenül kereskedelmi bankokat bevonni. Működtethetné egy állami bank, jegybanki alapítvány stb. Így a befizetések is államilag védve lennének. A támogatási rendszer alapja lehetne a társasházi lakások négyzetméter utáni havi befizetése (pld: 25-30 Ft/m2), melyhez társulna egy meghatározott százalékos állami támogatás. A támogatás is lehetne sávos, különböző kritériumok alapján (nagyság, építés éve, épülettípus stb.).

Kérjük, gondolják át ezt a lehetőséget! Önnek, mint a gazdasági bizottság elnökének nálam nagyobb rálátása van az ország gazdasági helyzetére, a lehetséges megoldás megtalálására. Kérem, keressenek és találjanak megoldást a társasházak, lakásszövetkezetek felújítási alapjainak támogatására. Magyarországon mintegy 1 200 000 társasházi, lakásszövetkezeti lakás van. A városi lakosság döntő többsége ilyen lakásokban lakik, ezek az emberek most elestek egy jól működő támogatási rendszertől, egy nagyon kedvező hitelfelvételi lehetőségtől.

Ha modern városokat szeretnénk látni Magyarországon, akkor ahhoz szükséges, hogy a jelenlegi lakásállomány folyamatos felújítása biztosított legyen (homlokzatok, tetők, liftek, épület gázhálózata, elektromos hálózata stb.).

Kiemelt kép: Szigetváry Zsolt  /  MTI

Kategóriák: Friss

Mészáros Lőrincnek is jut egy szelet Paks biztosításából

2018, október 17 - 15:15

Újabb falat jutott a paksi atombizniszből Mészáros Lőrinc felcsúti százmilliárdosnak egyik érdekeltségén keresztül. Idén áprilisban hirdetett közbeszerzést az MVM Paksi Atomerőmű  Zrt. nukleáris kárfelelősség-biztosítás megkötésére. Az atomerőművet az idén, 1,29 millió euróért (körülbelül 402,8 millió forintért) a Magyar Atompool Biztosítók konzorciuma biztosítja, ennek tagjai:

  • Allianz Hungária Zrt.,
  • CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.,
  • Generali Biztosító Zrt.,
  • Groupama Biztosító Zrt.,
  • HDI Versicherung AG Magyarországi Fióktelepe,
  • UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.,
  • UNIQA Biztosító Zrt.

A mostani, a 2019-es évre szóló biztosítási feladatokat ismét a Magyar Atompool Biztosítók konzorciuma látja el, változatlan felállásban, ezúttal is 1,29 millió euróért. Az erről szóló, a Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentumott itt találja, pdf-ben.

Idén viszont már Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök barátja is örülhet a megbízásnak. A jegybank áprilisban engedélyezte, hogy Mészáűros Lőrinc tőzsdei cége, a Konzum Nyrt. 24,85 százalékos minősített befolyást szerezzen a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt., illetve leányvállalata a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító fölött.

Mészáros Lőrincnek nem csak biztosítója, hanem biztosítási alkusz cége is van. Márciusban közös irányítást szerzett a Mészáros Csoport és Keszthelyi Erik a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. felett, amiről még 2017-ben írtuk meg, hogy szabályosan letarolta a piacot és uralja az állami cégek alkuszi megbízásait. Keszthelyi alkuszcégeivel öt év alatt 8 milliárd forint bevételt könyvelhetett el, amelyből 2,6 milliárd nyereség volt.

Mészáros Lőrinc nem először kerül üzleti kapcsolatba a Paksi Atomerőművel: október elején derült ki, hogy 3 milliárd 653 millió forintért épít új tartalék vezetési pontot a az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-nek a Mészáros és Mészáros Kft. és a West Hungária Bau Kft..

Kép: Besenyei Violetta/24.hu

Kategóriák: Friss

A héten kétszer csökken az üzemanyagok ára

2018, október 17 - 14:58

A csökkentéssel a benzin átlagára 394 forint, a gázolajé 430 forint lesz.Az üzemanyagok ára legutóbb szerdán változott: a gázolajé 2 forinttal, a benziné 7 forinttal csökkent.

Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Kategóriák: Friss

Jön a falusi csok

2018, október 17 - 14:33

Gulyás Gergely célul tűzte, hogy az érintett településeknek – ahol a magyarok mintegy egyharmada él – erősödjön a népességmegtartó, illetve -növelő ereje.

A program elemei közül kiemelte a lakhatás kérdését, amelyre mintegy 30 milliárd forintot szánnak, a terv pedig az, hogy létrejöjjön egy falusi csok.

Emellett plusz támogatást készülnek adni a tájegységi örökség megőrzéséhez, a tartósan betöltetlen közszolgáltatások esetén pedig segíteni akarják az érintett háziorvosok, fogorvosok, védőnők lakhatását.

A programot ismertetve a miniszter beszámolt továbbá óvoda- és bölcsődefejlesztési, járdafelújítási, sportparklétrehozási és temető-rendbentartási tervekről is, ezekre nagyrészt pályázati programokat fognak kiírni.

Kategóriák: Friss

A lakástakarék miatt ki fognak nyírni pár közös képviselőt

2018, október 17 - 12:23

A társasházak számára a lakástakarék (ltp) volt az egyetlen lehetőség, ami segített az időről-időre felmerülő felújítási munkák finanszírozásában. Nem az a baj, hogy a sok lehetőség közül egy eltűnik, hanem az, hogy az egyetlen lehetőséget vették el. 

Így érzékeltette az állami támogatás megszüntetésével a társasházakat ért csapást Kaplonyi György, Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének elnöke lapunknak. Értelmezése szerint megszűnt a lakástakarék (ltp) lehetősége azzal, hogy kivonták belőle az állami támogatást. Az ltp az állami támogatásra épült, az volt az alapja, azzal a céllal jött létre, hogy az állami támogatást ellenőrzött körülmények között használják fel. Ha kirántják az alapot, mármint az állami támogatást, az egész értelmét veszíti – részletezte elnök.

Egy társasház általában 5-10 évig felhalmoz, és többnyire nem hitellel fog neki a felújításnak, hanem zömében a felhalmozásból fedezik azt. (Persze ha szükséges, kölcsönt is felvesznek mellé.) Az ltp-ben gyűjtött pénz kötött felhasználású, a törvény szerint csak felújításra, korszerűsítésre lehetett felhasználni, ami a lakók számára is egyfajta biztonságot jelentett. Tudhatták, hogy a befizetéseikből nem elmaradt közüzemi számlákat rendeznek, hanem csakis a társasház közös részeinek karbantartására költik, kifestetnek, szigeteltetnek, stb. És szigorúan el is kellett számolni a felhasználással, magyarázta az elnök.

A társasházak 80-90 százaléka élt az ltp lehetőségével. 

Fotó: Balázs Attila / MTI Többféleképpen is kiaknázhatták a társasházak az ltp-t

A társasház egy darab 30 százalékos ltp-támogatást kaphatott a befizetések után, de nem csak legfeljebb évi 72 ezer forintot, mint a magánszemélyek, hanem sávos volt a rendszer. Így minél nagyobb volt a ház, minél több volt a lakástakarékra a befizetés, annál nagyobb lehetett a befektetett összeg és az állami támogatás is.

Társasházi ltp – ennyi lehetett a támogatás

A lakásszövetkezet, illetve a társasház közös tulajdonú részeinek felújítására kötött szerződéseknél az éves állami támogatás épületenként az adott megtakarítási évben a lakás-takarékpénztárnál betétként elhelyezett összeg harminc százaléka lehetett, de legfeljebb:

a) 108 ezer forint 2-4 lakásos épületre (ehhez évi 360 ezer forintos befizetés kellett),

b) 144 ezer forint 5-30 lakásos épületre (ehhez évi 480 ezer forintos befizetés kellett),

c) 180 ezer forint 31-60 lakásos épületre (ehhez évi 600 ezer forintos befizetés kellett),

d) 216 ezer forint 61-120 lakásos épületre (ehhez évi 720 ezer forintos befizetés kellett),

e) 252 ezer forint 121-180 lakásos épületre (ehhez évi 840 ezer forintos befizetés kellett),

f) 288 ezer forint 181-240 lakásos épületre (ehhez évi 960 ezer forintos befizetés kellett),

g) 324 ezer forint 241-nél több lakásos épületeknél (ehhez évi 1,08 millió forintos befizetés kellett).

Egy átlagos társasház 60 lakásos, így tehát ahhoz, hogy kimaxolják a lehetőséget, elég volt havi 833 forintot szedni az ltp-re a lakóktól (feltételezve, hogy mindenki fizet), hogy az összegyűjtött évi 600 ezer forint mellé megkapják a 180 ezer forintos állami támogatást. Ha ötéves volt a szerződés, akkor az 900 ezer forint állami támogatást jelentett a háznak.

Kedvelt konstrukció volt az is, hogy hitelt vett fel a társasház egy nagyobb munka elvégzésére, és a hitel fedezetéhez kötött ltp-t, ugyanúgy, mint ahogy arra a magánszemélyeknél is volt lehetőség. Aktívan használták ezt a lehetőséget az összes panelprogramnál, az energetikai felújításoknál.

Aztán ott volt még a csoportos ltp-lehetősége is, amikor a lakók döntő része egyesével kötött lakástakarékot, és a házra engedményezték a felhasználást – a befizetett összegtől függően ezzel még jelentősebb állami támogatást lehetett elérni, amit szintén főleg a panelprogramoknál használtak fel. Ilyen úton akár 50-60 milliós felújításokat is tudtak finanszírozni.

Ahogy kifutott egy-egy lakástakarék, amint kiutalták a pénzt, azonnal kötötték az újat, hogy biztosítsák a folyamatosságot, és a következő munkák fedezetét. Normális hozamot kaptak rá, és ötévente mindig volt mit felújítani, korszerűsíteni a házakon, amihez az ltp-vel lehetett előre tervezni. Korrekt átlátható rendszer volt, és a lakók is belátták, hogy a ház érték, áldozni kell rá.

 

Szinte minden felújítást az ltpk-ből fizettek

Kaplonyi György maga is aktív, közreműködésével cégeik 280 társasházat kezelnek Budapesten és Szegeden. Náluk még az átlagnál is több volt az ltp – csak annak a háznak nem kötöttek, amit erősen leromlott állapotban vettek át, és/vagy anyagi problémák voltak, és azonnal fel kellett újítani, nem lehetett várni. Az ltp-kből fizették a liftek felújítását, a festéseket, a vakolat javítását, szinte minden olyan munkát, amit a közös területeken kellett elvégezni. Ha nem lett volna ltp, akkor ezek a munkák eltolódtak volna 3-4-5 évvel későbbre, és mivel közben is romlott volna a felújítandó terület állapota, összességében többe kerültek volna a munkák is, jegyezte meg.

Úgy véli, amint kifutnak a még élő szerződések, vissza fognak esni, el fognak tolódni a nagyobb felújítások.

4-5 év múlva lesz majd igazán gond

– tette hozzá.

Öt-tíz év múlva pedig már nem lesz pénz a felújításokra, főleg a kisebb és közepes méretű házaknál, ahol nincs külön bevétel.

Le fognak rongyolódni a társasházak.

Rengeteg társasházi közös képviselővel tartja a kapcsolatot, tőlük tudja, hogy az ltp-t a házak zöme használta, mert értelmes, jó megoldás volt, segítette a munkájukat.

Tavaly még egész másképp állt a kérdéshez a kormány

A szövetséget teljesen váratlanul érte az ltp-támogatás megszüntetése. Tavaly még, amikor a kormánnyal egyeztettek egy másik kérdésről, minden hozzászóló kifejezte, hogy az ltp mennyire jó lehetőség a társasházaknak, és azt is kezdeményezték a miniszterelnökségnél, hogy fejlesszék tovább. Akkor még úgy tűnt, hogy lenne erre fogadókészség.

Az elnök egyébként már hétfőn e-levelet írt a törvénymódosítást beterjesztő Bánki Eriknek, hogy maga az indoklás nem állja meg a helyét, és a tervezett intézkedés igen nehéz helyzetbe hozza a társasházakat. Kérte a javaslat visszavonását. Választ nem kapott.

Magánvéleménye szerint azért fogadták el rohamtempóban a törvényt, mert egyébként olyan komoly társadalmi ellenállásba ütközött volna a kormány, hogy nem ment volna át. Mint annak idején a tervezett internetadó. Úgy véli, nemigen van esély arra, hogy visszavonják a módosítást.

Gondoljon bele annak a közös képviselőnek a helyzetébe, akit friss közgyűlési határozat alapján megbízott a háza, hogy kössön ltp-t, és már nem tudta ezt meglépni. Azt az illetőt most „ki fogják végezni”,

mondta búcsúzóul.

Kiemelt kép:  Mónus Márton /  MTI

Kategóriák: Friss

2,6 milliárdért javítják az ivóvízminőséget Mészárosék

2018, október 17 - 12:21

Ismét elnyert egy szennyvizes megbízást Mészáros Lőrinc cége: a Mészáros és Mészáros Kft. és az Euroaszfaltt alkototta konzorium 2 milliárd 299 millió forintért végzi el Farmos, Tápiószele, Ráckeve és Gönc ivóvízminőség-javító programját.

A megbízás annak a gigantikus, 420 milliárd forintos keretszerződésnek a darabja, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. (NFP) 70 milliárd forintos blokkokra osztva pályáztatott meg 2016-ban. A területi felosztású tenderen két régióban is Mészáros Lőrinc cége volt a befutó: Heves megyében és Észak-Magyarországon.

Ugyanebből, az Észak-Magyarországot érintő blokkból már több megbízást is kapott a konzorcium:

  • 4,2 milliárd forintért vállalták a szennyvíztisztító telep építését és csatornahálózat fejlesztését  a Tarnaméra központú agglomerációban,
  • 10,6 milliárd forintért pedig Kartal, Verseg, Fót, Telki, Boldog, Heréd, Kerekharaszt, Bátonyterenye, Salgótarján, Jobbágyi, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Ecseg és Csécse településeken végeznek szennyvizes munkákat.

Ahogy korábban megírtuk, a 420 milliárdos, tömbösített közbeszerzés szemet szúrt az EU ellenőreinek is: először az eljárás felfüggesztését kérték, majd Magyarországra jöttek ellenőrizni a pénz felhasználását.  Az auditorok arra jutottak, hogy az  ellenőrzési rendszer lényegében nem működik, és megvillant több mint 40 milliárd forint támogatás megvonásának a lehetősége.

Mészáros Lőrinc aggódhat, gondok a gigaközbeszerzésnél Az Európai Bizottság ellenőrei itt jártak, vizsgálódtak a 420 milliárd forintos víziközműépítési projektnél, információink szerint több, súlyosnak ítélt problémára is bukkantak. Akkora szabálytalanságokat követett el a magyar fél a vélekedés szerint, hogy akár 40 milliárd körüli büntetés is lehet a vizsgálat vége.
Kategóriák: Friss

Már csak két hétig lehet a régi ezresekkel fizetni

2018, október 17 - 12:15

Már csak két hétig, október 31-ig lehet használni a készpénzes vásárlásoknál a régi – 2017 előtt kibocsátott – 1000 forintos bankjegyeket, mert október végén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bevonja azokat.

November 1-től már csak az idén márciusban megjelent, megújított 1000 forintos bankjegyekkel lehet fizetni, és ezt követően a kereskedők már nem kötelesek elfogadni a régi címleteket.

A be nem cserélt régi 1000 forintos bankjegyek nem veszítik el értéküket, mert minden bank- és postafiókban három évig, a jegybankban pedig húsz évig díjmentesen beválthatók azonos címletű, törvényes fizetőeszközre.

A megújított 1000 forintos bankjegyek a kibocsátásuk óta sikeresen terjedtek el a készpénzforgalomban, szeptember végéig az 1000 forintos bankjegyeknek közel 80 százaléka újakra cserélődött.

Az MNB felhívja minden olyan parkoló-, menetjegy-, ital- és áruautomata üzemeltető figyelmét, hogy – akik eddig még nem tették meg – haladéktalanul készítsék fel berendezéseiket az új 1000 forintosok elfogadására.

A forint bankjegyek változásairól, illetve a bevont fizetőeszközök átváltásáról az MNB honlapján található részletes tájékoztatás – olvasható a jegybank közleményében.

(MTI, kiemelt kép: MTI/MTVA/Bizományosi/Faludi Imre)

Kategóriák: Friss

Két magyar cég is bekerült a régió legjobbjai közé

2018, október 17 - 10:47

Minden korábbinál nagyobb növekedést értek el az idei Deloitte Technology Fast 50 Central Europe listán szereplő cégek, az előző négy évben átlagosan 1290 százalékkal bővült az árbevételük.

Az immár 19. alkalommal meghirdetett verseny győztese a cseh Prusa Research lett, a 3D-s nyomtatással foglalkozó vállalkozás 17 118 százalékos forgalombővülést ért el. A tavalyi rangsor élén végző, online repülőjegy-foglalási szolgáltatást működtető, szintén cseh Kiwi.com 14 377 százalékos fejlődést tudott felmutatni, amellyel a második helyet érték el. A harmadik helyezett a horvát Q Software lett 3894 százalékos árbevétel-növekedéssel.

„Az idén sorban harmadszor döntöttek rekordot a régió technológiai vállalatai az átlagos növekedésük alapján, ami azt mutatja, hogy folytatódik az ágazat robbanásszerű fejlődése a térségben. Eltérően az előző évektől, amikor az első ötbe kizárólag új szereplők kerültek be, idén az élmezőnyben két olyan társaság is található, amelyek már tavaly is ott voltak az elit rangsorban” – mondta Csűrös Balázs, a Deloitte Technology Fast 50 hazai programvezetője.

Magyarországot idén két cég képviseli a rangsorban
  • A Supercharge Kft. 740 százalékos növekedéssel a 12. helyet szerezte meg a régiós listán. A 2010-ben alapított alkalmazásfejlesztő cég Budapest mellett már Londonban is rendelkezik irodával.
  • A másik hazai vállalkozás, a 2011-ben alapított SmartFront elsősorban kis- és középvállalatok számára fejleszt rugalmas, webalapú vállalatirányítási megoldásokat. A társaság 2014 és 2017 között 288 százalékkal tudta növelni árbevételét, ezzel a 45. lett az idei Fast 50 listán.

A Deloitte Magyarország leginnovatívabb technológiai fejlesztés különdíját az Ultinous kapta. A mesterséges intelligenciára alapozott videoanalitikai technológiát fejlesztő cég tavaly jött létre, és már a globális piacon terjeszkedik. A deep learning alapú arcfelismerő algoritmusukkal elsősorban kereskedelmi, biztonsági és webes alkalmazásokat támogatnak.

Intelligens utcabútorokkal is be lehet kerülni a versenybe

A Fast 50 rangsorban való szerepléshez még túl fiatal cégek számára kiírt Rising Star kategóriában az okosutcabútorokat fejlesztő horvát Include tudta felmutatni a leggyorsabb fejlődést. A nagyméretű, de jelentős növekedést elérő társaságokat értékelő Big5 kategóriában a cseh ZOOT online ruházati üzlet nyert.

A leginnovatívabb technológiai fejlesztés díját idén harmadik alkalommal választotta meg a független zsűri, a győztes a litván Brolis Semiconductor lett. A cég vérminták elemzésére használható kompakt lézeres berendezést fejlesztett ki. Ebben az évben a kiemelkedő társadalmi és szociális hatású innováció új kategóriaként jelent meg a versenyben, a győztes pedig a napelemek új generációját fejlesztő lengyel Saule Technologies lett.

Kiemelt fotó: Thinkstock

Kategóriák: Friss

125 milliós bírságot kapott az Allianz

2018, október 17 - 09:57

A Magyar Nemzeti Bank 125 millió forint bírságot szabott ki az Allianz Hungária Biztosító Zrt.-re, többek között a belső kontrollrendszer és az ügyféltájékoztatás hiányosságai miatt.

A jegybank szerdai tájékoztatása szerint a jogsértések érintették a többi között a biztosító belső kontrollrendszerét, kiszervezési tevékenységét, közvetítői nyilvántartását, kgfb-állománykezelését, IT-biztonságát, illetve több üzletágban az ügyfélszerződések tartalmi elemeit.

A megállapított hiányosságok ugyanakkor alapvetően nem érintik a biztosító megbízható működését.

(MTI, kiemelt kép: MTI/MTVA/Bizományosi/Róka László)

Kategóriák: Friss

Egyre kevesebben félnek a munkahelyük elvesztésétől

2018, október 16 - 14:23

A tavalyi év hasonló időszakához képest 1, az előző negyedévhez képest 2 százalékpontot emelkedett, így a mutató 71 ponttal most vette fel az elmúlt négy éves történetének legmagasabb értékét. A Munkaerőpiaci Stabilitási Index alapján a minimális ingadozások ellenére továbbra is egy emelkedő tendenciáról beszélhetünk a hazai munkaerőpiacon.
A mérőszám azt fejezi ki egy 100 pontos skálán, hogy a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy jelenlegi foglalkoztatójuk hosszú távon is munkalehetőséget biztosít majd számukra.

Érdemes figyelembe venni azt is, hogy az alkalmazottak milyen lépéseket tennének munkahelyük megtartása érdekében, amennyiben az veszélybe kerülne.

A munkavállalók negyedévről-negyedévre egyre biztosabbnak látják a jelenlegi állásuk stabilitását, valamint a saját egzisztenciális biztonságukkal kapcsolatban is derűlátóbbak, ami egy folyamatosan emelkedő, több mint másfél éve tartó tendencia eredménye – mondta Kiss Márk István, a BNP Paribas Cardif vezérigazgatója.

Hozzátette: az elmúlt időszakot figyelembe véve az is fontos fejlemény, hogy az újbóli elhelyezkedés megítélésével kapcsolatos optimizmus is meredeken emelkedett. Az ezt mérő részmutató a két évvel ezelőtti 41, illetve a tavalyi 50 után idén szeptemberben már 56 ponton áll.

A megkérdezettek körében 92 pontot mértek azzal kapcsolatban, hogy mennyire bíznak a jelenlegi munkahelyük fennmaradásában. Az elmúlt egy évben 90 és 93 pont között ingadozott ez az érték, míg a korábbi években ez a részmutató nemcsak, hogy erősen ingadozott, de többször is lezuhant 80 pont alá.

Érdemes megemlíteni azt részmutatót is, amely azt vizsgálja, hogy a megkérdezettek mennyire érzik biztosnak a jelenlegi pozíciójukat. Tavaly szeptember óta 88 és 91 pont között ingadozik ez a mérőszám (jelenleg 90 pont), ami a 2016 és 2017 ősze között mért 77 és 87 között, valamint a 2015 és 2016 között realizált 72 és 78 közötti pontokhoz képest jelentős elmozdulásnak számít.

Karrierkilátások

A férfiak csaknem négyötöde (79%), míg a nők háromnegyede (74%) érzi úgy, hogy több mint 5 évig megmarad az állása, illetve a férfiak 75%-a és a nők 72%-a látja biztosnak a saját pozícióját a jelenlegi munkahelyén.

Az álláskeresés kapcsán az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken az optimisták aránya: a 18-29 és a 30-39 éves válaszadók 48-48%-a érzi úgy, hogy könnyen vagy nagyon könnyen találna magának új, a szakmai képzettségének megfelelő állást. A 40 és 49, valamint az 50 és 59 év közöttiek körében ez az arány már csak 38, illetve 33%-ot ér el.

Vannak, akik leépítéstől tartanak

Azok az alkalmazottak viszont, akik ennél rövidebb időre látják biztosnak a munkahelyüket, 44%-uk szerint a cég meg fog szűnni, 28%-uk pedig úgy látja, hogy nincs elég szakember, illetve a munkáltató nem találja meg a megfelelő kollégákat. 29%-uk azt jósolja, hogy nagy eséllyel leépítés várható, amelynek során tőle is megválnak. Ugyanakkor nagyjából ugyanekkora arányban (31%) válaszolták azt a megkérdezettek, hogy saját maguk szeretnének új munkahelyre kerülni, ami a korábbi negyedévekhez képest már 3-4 százalékpontos emelkedést jelent.

Korcsoportok szerint a harmincas korosztály kiugróan optimista a többi csoporthoz képest, mivel 75 pontot ért el, szemben a 18 és 29 év közöttiekhez, illetve a 40 felettiekhez képest. Az előbbinél 69, a 40-49 éves korosztálynál 71 pontot vett fel az index, míg az 50-59 éves korcsoportnál ugyancsak 69, a 60 felettieknél pedig 63 pontot regisztráltak.

Kategóriák: Friss

Vajna Tímea barátnőjének is jutott a 11 milliárdos üzletből

2018, október 16 - 12:15

Nettó 11 milliárd forintba kerülnek majd azok a rendezvények (több száz fős konferenciák, workshopok), amelyeken elmondják, hogy milyen sikeres volt két uniós program, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) és a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP).

Az EFOP-ra 2014 és 2020 között összesen 952 milliárd forint, a RSZTOP-ra pedig 34 milliárd forint jut a minisztérium közlése szerint. Vagyis a két segítő program teljes összege 976 milliárd forint volt, és a rendezvények a programokra költött teljes összeghez képest bő egy százalékot emésztenek majd fel.

A nettó 11 milliárdos rendezvényköltség viszont majdnem a harmada a rászorulók megsegítését szolgáló operatív program keretében 7 év alatt szétosztandó uniós támogatásnak.

A RSZTOP az a projekt, amelyben a leginkább rászorulóknak természetbeni juttatást adnak, például hajléktalanoknak ételt osztanak vagy szegény gyerekes családoknak élelmiszersegélyt, praktikusan élelmiszercsomagot juttatnak. Márciusban a 24.hu tudta meg, hogy az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) érdeklődését is felkeltette a magyar program megvalósítása, vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy csaltak-e a tavaly kiosztott élelmiszersegélyeknél.

Két évig várták a szegények az élelmiszerdobozokat, ezt tették bele 646 millióért A leszegényebb nyugdíjasok, megváltozott munkaképességűek és fogyatékkal élők kaphatták meg.

A rendezvények megszervezésére kiírt közbeszerzési pályázatra 11-en jelentkeztek, és közülük nyolcan részt is vehetnek a teljesítésben. Ők a Budapest Party Service Kft.; a COMP-LET Party Service Kft.; a Hamu és Gyémánt Kft.; Keiok Kft.; a Király és Novotny Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (képviselő ajánlattevő); az EuroPro Consulting Kft.; az L.A. Multi-Zone Kft. és a Sensation Event&Congress Kft. Hogy ki-ki mekkora szeletet hasított ki az üzletből, az nem derül ki az eredményhirdetésből.

A Sensation Event&Congress Kft. Sárosi Krisztina MónikáéVajna Tímea barátnőjéé. Ez az a cég, amely az Andy Vajna fennhatósága alatt működő Magyar Nemzeti Filmalaptól 10,5 millió forintos fejlesztési támogatást kapott a Kölcsönlakás forgatókönyvére. 2013 decemberében pedig Rogán Antallal szerződött kommunikációs munkákra az Absolute Occasion Kft.-n keresztül, bruttó 47 millió forintért. Az óvónőképzésre szánt pénzekből is megszerzett több tízmillió forintot.

A Hamu és Gyémánt 2015 októberig Csetényi Csaba tulajdonában volt (tudják, ő Rogán Antal szomszédja), azóta állandó üzlettársához, Krskó Tiborhoz került a cég. Közös cégbirodalmuk megosztásáig sűrűn voltak sikeresek a közbeszerzéseken, az utóbbi időben azonban mintha pechszériába kerültek volna.

Kiemelt képünk illusztráció: Élelmiszercsomag tartalma Vásárosnaményban 2017. június 13-án. Ételcsomagot kapnak egy európai uniós támogatású program segítségével havonta a Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élő, háromévesnél fiatalabb hátrányos helyzetű gyermekek.
Fotó: Balázs Attila / MTI

Kategóriák: Friss

Új NAV-szégyenlista: 3,2 milliárdos tartozás az élen

2018, október 16 - 07:37

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közölte, hogy a 93 adózó közül 49 társaság, 44 pedig magánember. A hivatal honlapján közölt, szeptember 28-i adatok alapján a legnagyobb adós a budapesti székhelyű Rolling Visual System Kft. 3,234 milliárd forint tartozással, amiből 1,4 milliárd forint adóhiány, 1,834 milliárd forint bírság.

A második legnagyobb adós címet – szintén a jogkövetkezményeket is beleértve – egy magánszemély, a budapesti Szalay Nikoletta Angyal érdemelte ki. Tőle 1,689 milliárd forintot követel a NAV. Ebből 542 millió forint az adóhiány, 1,147 milliárd forint bírság.

A harmadik helyezés is egy magánszemélyé, a biatorbágyi lakcímű Kirschner Rolandé, akitől 925 millió forintot követel a NAV. Ez úgy jött össze, hogy a megállapított 300 milliós adóhiányhoz 625 millió forint jogkövetkezmény társult.

Alig marad el ettől a negyedik legnagyobb adós, az érdi Sweet Contact Kft. 901 millió forintos tartozása, amiből 554 millió forint adóhiány, 347 millió forint bírság.

Kilenc adózó tartozik a NAV-nak – a jogkövetkezményekkel együtt – 500 millió forintnál nagyobb összeggel, közülük 5 magánszemély.

A NAV negyedévente teszi közzé honlapján azoknak a listáját, akiknél az előző negyedévben jogerőre emelkedett határozatában magánszemélyeknél 10 millió, más adózóknál 100 millió forintot meghaladó adóhiányt állapított meg.  (mti)

Kiemelt kép: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

Kategóriák: Friss

Egyre több a kínai turista Budapesten

2018, október 13 - 20:11

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint augusztusban a fővárosban leginkább a belföldi vendégérkezések száma növekedett 9,6 százalékkal, és ehhez hasonló mértékben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. A kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó árbevételénél 13,8 százalékos volt a bővülés.

A Budapestre utazó külföldi vendégek közül főként az Európán kívüli piacokról érkezők száma emelkedett augusztusban. Kínából 43 százalékkal, Izraelből 31,1 százalékkal, az Egyesült Államokból 22,4 százalékkal, a Koreai Köztársaságból 21,9 százalékkal érkeztek többen.

Egy külföldi vendég átlagosan 2,4 éjszakát, míg egy átlagos belföldi vendég kereken 2 éjszakát tölt Budapesten.

Az 57 ezer belföldi vendéget vonzó és mintegy 124 ezer belföldi vendégéjszakát kitermelő, kiemelkedően erős augusztusi forgalom a fürdők és strandok számain is látszik. A tavalyihoz képest 8 százalékkal többen keresték fel a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. egységeit.

Augusztusban 522 ezer napijegyet vásároltak a budapesti strandokon és gyógyfürdőkben, ami még a hőségriadókkal tarkított 2017-es szezon forgalmához képest is számottevő növekedés – írta a turisztikai központ.

Január-augusztusban a külföldi vendégéjszakák száma meghaladta a hatmilliót. A mintegy 2 millió 545 ezer külföldi vendég több mint 6 millió 70 ezer vendégéjszakát töltött el a magyar fővárosban. A külföldi és belföldi vendégforgalom megközelítette a hárommilliót az első nyolc hónapban, a vendégéjszakák összesített száma pedig közel jár a hétmillióhoz.

Kiemelt fotó: Thinkstock

Kategóriák: Friss

Brutálisan megemelt sarc miatt kongatják a vészharangot a nyomdák

2018, október 13 - 16:06

Írtuk, hogy a környezetvédelmi termékdíj jelentősen emelését tervezik, többek között a nejlon tasakokét, amelyeket hosszabb távon száműznének is:

A műanyag szívószál és a zsemlés zacskó is eltűnhet az üzletekből Durván emelkedik januártól a termékdíj, próbálják kiszorítani a műanyagot.

Ezeknél is brutálisabb termékdíjemelésre hívta fel a figyelmet a Nyomda- és Papíripari Szövetség közleménye, amely szerint

a reklámhordozó papíroknál a jelenlegi kilónkénti 85 forintról jövőre 304 forintra, vagyis több mint 3,5-szeresére  emelkedne a sarc.

Ez derül ki a tervezet egyik félmondatából.

Mi az a reklámhordozó papír?

Papírból vagy kartonból készült olyan nyomat (lehet könyv, időszaki lap, kép, vagy más nyomdaipari termék), amely felületének minimum 50 százalékában hirdetést tartalmaz. A szórólapok, reklámújságok is ebbe a kategóriába tartoznak tehát.

A szövetségnek több gondja is van ezzel a kiugróan magas emeléssel, kezdve azzal, hogy őket nem vonták be az előkészítésbe.

Büntetésszaga van

A termékdíjat 2011-ben vezették be, a reklámhordozó papírokra kezdetben 64 forint volt, azzal, hogy ez nem valamiféle büntetés a nyomtatott kommunikációra. Eredetileg azt a célt szolgálta, hogy a viszonylag nagy mennyiségben keletkező papírhulladék visszagyűjtésére legyen forrás, illetve hogy a hulladékhasznosításba beszálljanak a gyártók is. Ezt tudomásul is vették a gyártók, még akkor is, ha mint a szövetség elnöke, Horváth Csaba megkeresésünkre megemlítette, ilyen durva termékdíj nincs a világon sehol a reklámhordozókra, a környező országokban pedig egyáltalán nincs, kivéve Szlovákiát, ahol kilónként 10 forint a fizetnivaló.

A tervezett több mint három és félszeres emelést kifejezetten büntetésnek tartja a szövetség.

Az emelés egyik indoka, hogy még mindig sok a kéretlen reklám a postaládákban, de az elnök az állítást megalapozó felmérést nem lelt az előterjesztésben. Ugyanakkor az áll a dokumentumban, hogy 2017-ben körülbelül 80 ezer tonna reklámhordozó papírt használtak fel, 2016-ban még 86 ezer tonnát. Vagyis anélkül is csökkent a mennyiség tavaly, hogy növelték volna a termékdíjat. Ezért sem látják indokoltnak a hatalmas emelést. (Az előző években viszont nőtt a mennyiség.)

Összesen mintegy 260 ezer tonna papírt használtak fel tavaly információ kinyomtatására (ebben benne vannak a könyvek, újságok is, minden, kivéve a csomagolóanyagokat). Ennek tehát bő 30 százaléka a reklámhordozó papír – vagyis a papíralapú nyomdatermékek majdnem harmadát érinti a durva termékdíjemelés.

A reklámújságoknál használt papír átlagára jellemzően 150 forint kilónként. Az egy kilóra eső nyomtatási költség durván 100 forint. Erre jön rá a kilónkénti 304 forintos termékdíj jövőre, ami több, mint maga a termék előállítási ára. És mint az ábra is mutatja, jelentősen megemeli a teljes költséget.

Nem vagyunk hívei a postaládákba tömött reklámanyagoknak, amik jó esetben újrahasznosított hulladékként, rosszabb esetben szemétként végzik. Ugyanakkor a tervezett változtatást megelőzően a szakma érvelését sem kellene figyelmen kívül hagyni, mondta az elnök.

Belerokkanhatnak a nyomdák

Horváth Csaba szerint az intézkedés következményeként arra lehet számítani, hogy a kereskedők a megrendelés egy részét kiviszik a környező országokba, mert ott jóval olcsóbban megúszhatják a gyártást. Vagy ha nem, akkor a print reklámmegrendelés kb. a felére fog olvadni, feltételezve hogy ugyanannyit költenek a marketingesek, mint eddig.Ha a megrendelt mennyiség a felére csökken, akkor a nyomdaipari bevételek 12,5 százaléka esik ki.

Az előterjesztésben azt írják, csak mintegy 20 százalékkal fognak csökkenni a megrendelések, és arra számítanak, hogy a termékdíj emelése miatt összességében még nő is a költségvetés bevétele. Horváth Csaba ezzel szemben úgy becsüli, hogy legalább 40 százalékkal esnek vissza a megrendelések, emiatt az áfa is kiesik, mindent összevetve veszít rajta az állam. Ráadásul lesz egy súlyos gondokkal küzdő iparága.

Ha 40 százalékkal kevesebb reklámhordozó papírt rendelnek jövőre a cégek, akkor az 10 százalékos bevételkiesést jelent a nyomdáknak. Ez maga a válság, ekkora csökkenést egyik évről a másikra nem bír ki a szakma – borítékolta.

Fotó:
MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor Miért pont a nyomdákat büntetik?

A fa mintegy 51 százalékát elégetik, mintegy 15 százalékából lesz papír, ami a legnagyobb arányban újrahasznosított anyag – ilyen alapon Horváth Csaba nem érti, miért pont ezt a felhasználást büntetik ennyire.

Aránytalannak tartja a 304 forint/kilogrammos termékdíjat, hiszen a (papír) csomagolóanyagokra csak 19 forint lesz.

Az előterjesztésben az szerepel, hogy a nyomtatott reklámhordozók iránti érdeklődés egyre csökken, azok tartanak rá igényt, akik digitálisan tudatlanok. Ennek szerinte ellentmond, hogy a cégek sokat költenek a nyomtatott reklámanyagokra.

A boltok forgalma is csökkenhet

A reklámújságok és szórólapok, a kiskereskedelem leghatékonyabb marketingeszközét jelentik nemcsak Magyarországon, hanem a fejlettebb országokban is, melyet tudományos vizsgálatok is alátámasztanak. E termékek gyártására számos nyomda több tíz milliárd forintnyi fejlesztést hajtott végre, és ezek a nyomdák a terjesztést végző cégekkel együtt jelentős foglalkoztatók, írták közleményükben.

A reklámhordozónak tekintett nyomdatermékek 75 százalékát a kiskereskedő cégek rendelik meg, az ő marketingbüdzséjük 60 százaléka „print”. Az emelés hatására az várható, hogy a jelenlegi kereteik 35-42 százalékkal kevesebb vevőt elérő marketingeszközre lesznek elegendők, és úgy becsülik, a hirdetéseik hatékonyságának csökkenése akár 2-8 százalékkal is csökkentheti a forgalmukat. Két százalékos forgalomcsökkenés több mint 20 milliárd forintos áfabevétel-csökkenést jelenthet az államháztartásnak – sorakoznak az ellenérvek.

A szövetség szerint az egész ellátási láncot kellene elemezni, és lehetne olyan megoldásokat találni, amelyek segítségével a nyomdászszakma ellehetetlenítése nélkül is fokozatosan csökkenteni lehetne a kibocsátást. Ebben szívesen lennének partnerek.

Kategóriák: Friss

Minden harmadik magyar rendszeresen költ teljesen felesleges dolgokra

2018, október 13 - 12:58

A magyarok harmada rendszeresen vásárol olyan terméket, amelyre nincs szüksége, az előre nem tervezett, impulzusvásárlásokat legtöbbször az üzletben kihelyezett termékek, akciók váltják ki – derül ki a Generali Biztosító Zrt. legfrissebb, egész országra kiterjedő reprezentatív kutatásából.

Az impulzusvásárlás a budapestiekre, a nőkre és a 40 év alattiakra jellemző leginkább. A legtöbb válaszadó tudatos vásárlónak gondolja magát, ez azonban leginkább a tartós fogyasztási cikkek, mint például az okostelefon, az autó vásárlására igaz, ahol körültekintőbben választanak.

Átlagos vásárláskor legtöbben az ár-érték arányt veszik figyelembe: a lakosság csaknem felénél ez a legfontosabb szempont, 25 százalékuk az akciós termékeket keresi, míg a vásárlók mindössze 17 százaléka veszi mindenből a legolcsóbbat.

A felmérésből kiderült, hogy tízből csaknem heten dobtak ki élelmiszert az utóbbi egy hónapban, tízből egy ember pedig ezt hetente többször is megteszi. A közlemény szerint a tudatosságon a ruhavásárlásnál is kellene javítani, ugyanis a lakosság csaknem 60, a rendszeres impulzusvásárlóknak pedig közel 80 százaléka vásárolt az elmúlt évben olyan ruhadarabot, amit végül csak egy-két alkalommal viselt.

(MTI, kiemelt kép: MTI Fotó/Mohai Balázs)

Kategóriák: Friss

Komolyabb drágulást hozhat az ősz

2018, október 13 - 06:12

Az élelmiszerárak emelkedését vetíti előre, hogy augusztusban 6 százalékkal nőttek a mezőgazdasági termelői árak éves összehasonlításban – írja a Népszava.

Komolyabb drágulást hozhat ősszel a liszt és a pékáruk piacán a búza felvásárlási árának 15 százalékos emelkedése. Az árnövekedést nemcsak a hazai, mintegy 10 százalékos terméskiesés okozta, a nagy európai gabonatermelő országokban is átlag alatti mennyiséget takarítottak be.A zöldségfélék termelői ára egy év alatt majd negyedével, a burgonyáé több mint 40 százalékkal nőtt a KSH legfrissebb adatai szerint. Hozzátették, hogy a tej és tojás drágulása az év eleje óta töretlen, és e két termékcsoportnál a korábbi áfacsökkentés hatása úgy múlt el, hogy nem is hozott érzékelhető árcsökkenést.

Akad példa árcsökkenésre is: a gyümölcsök termelői ára némileg mérséklődött tavalyhoz képest, ezen belül elsősorban az alma és a szilva ára esett jelentős mértékben, amiben szerepet játszhatott az átlagot meghaladó termés.

Ledó Ferenc, a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke elmondta: becslések szerint a tavalyi 625 ezer tonna után az idén 750 ezer tonna alma termett itthon. A nagy exportőrnek számító Lengyelországban pedig az előző évi 2,7 millió tonnával szemben 4,5-4,7 millió tonna almát takarítottak be, amit 80-100 forintos áron kínálnak a magyar kereskedőknek.

Szilvából az idei 65 ezer tonnás termés jónak számít, emellett a termék árának csökkenéséhez az is hozzájárult, hogy a legnagyobb felvevőpiacon, Németországban szintén jó volt a termés.

(MTI, kiemelt képünk illusztráció, fotó: MTI Fotó/Mohai Balázs)

Kategóriák: Friss

Szijjártó szerint megtérül az a 12,3 milliárd, amit a BMW-nek adunk

2018, október 12 - 12:58

Busásan megtérül Magyarországnak az a több mint 12,3 milliárd forint, amellyel a magyar kormány támogatja a BMW debreceni beruházását – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter pénteken Debrecenben, mielőtt aláírta a támogatásról szóló megállapodást a német gyár képviselőjével.

Szijjártó Péter az aláírási ceremónián bejelentette azt is, hogy a kormány döntése értelmében a leendő BMW autógyár telephelyéhez közel új csomópontot alakítanak ki az M35-ös autópályán, 2×2 kétsávosra bővítik az odavezető összekötő utat, konténerterminált építenek villamosított vasúti összeköttetéssel, új telekommunikációs és gázhálózatot alakítanak ki.

A külügyi tárca vezetője köszönetet mondott a jelen levő Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek, akinek a tárcája „oroszlánrészt vállalt a beruházás előkészítésében”.

Szijjártó Péter közölte: a külügyi és az innovációs tárca a közeljövőben közösen terjeszt be versenyképességi csomagot a kormánynak. (MTI, fotó: MTI / Czeglédi Zsolt)

Kategóriák: Friss

Januártól be kell jelenteni a kormánynak a külföldi tulajdonszerzést

2018, október 12 - 11:49

Kizárólag a magyar kormánynak történő bejelentés, és annak tudomásul vétele után szerezhet 25 százalékot meghaladó tulajdonrészt külföldi befektető pénzügyi, energia-, víz- és távközlési szolgáltató, hadiipari és bizonyos informatikai társaságokban január elsejétől – írja a Portfolio. Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a tíz százalékot meghaladó tulajdonrészt is be kell jelenteni.

A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvény szerint a bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha a külföldi befektető 25 százalékot el nem érő tulajdonszerzése azt eredményezi, hogy a társaságban a külföldi befektetők együttes tulajdonrésze meghaladja a 25 százalékot.

A portál a bejelentéshez kötött tevékenységeket is felsorolja:

  • fegyver- és lőszergyártás, engedélyköteles haditechnikai eszközök előállítása,
  • kettős felhasználású termék előállítása,
  • kormányrendeletben meghatározott titkosszolgálati eszközök előállítása,
  • pénzügyi szolgáltatás nyújtása, fizetési rendszer működtetése,
  • a villamos energiáról, földgázellátásról, víziközmű-szolgáltatásról, elektronikus hírközlésről szóló törvények hatálya alá tartozó szolgáltatások,
  • az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény hatálya alá tartozó elektronikus információs rendszerek kialakítása, fejlesztése, működtetése.
Kategóriák: Friss